A MAGYAR TONY BLAIRE

    T�ntetett az �t legnagyobb hazai szakszervezet: november 11.-�n a Minisztereln�ki Hivatal el� vonultak az �rdekk�pviseleti szervezetek aktivist�i,tiltakoz�sul az �lbaloldali Gyurcs�ny-korm�ny leend� t�bb biztos�t�s eg�szs�g�gyi  modellje ellen,amelynek bevezet�s�t nem �ppen mell�kes m�don,a k�zelm�ltban n�lunk j�rt demokrata p�rti volt amerikai eln�k, Bill Clinton sem javasolta.

    Mint azt m�r kor�bban l�thattuk,az �lszocialista-liber�lis koal�ci� egyik legszil�rdabb tart�oszlopa a megszor�t� int�zked�sek t�mkelege,azaz k�znapi nyelven a Gyurcs�ny-csomag. Ez els�sorban a szigor�,�m ann�l �rtelmetlenebb �s szakszer�tlenebb megszor�t� antiszoci�lis int�zked�sekre,illetve a korl�tlan versenyszellemre,a piaci mentalit�sra �p�l.A fukarkod� szeml�letet haz�nk eset�n legal�bbis r�szben az indokolja,illetve arra hivatkoznak nemegyszer,hogy m�g anno a Medgyessy-kabinet a sz�znapos,majd a leend� korm�nyf� a sz�zl�p�ses programokkal sajnos t�lk�ltekezett,t�l sokat ford�tottak szoci�lis c�lokra,ahogyan azt a jelenlegi minisztereln�k szenved�lyes hang� interj�k sor�n id�nk�nt nyilatkozta. Itt j�n be a t�rt�net m�sodik szerepl�je,a mindenhat� versenyszf�ra,tudniillik, ahogyan a koal�ci� logik�ja dikt�lja,ha nem ford�tanak megfelel� energi�t a piacra,nincs versenyk�pess�g se,�s ez t�nkreteszi a gazdas�got. M�rpedig,folytatva m�g mindig az � szeml�let�kkel,Sz�ks�g van min�l versenyk�pesebb,nyeres�gesebb �gazatokra,hazai �s k�lf�ldi v�llalatokra,multic�gekre.amelyek nemcsak a gazdas�got lend�tik fel,hanem egy sor munkalehet�s�get is teremtenek. Ez az elk�pzel�s nem �jkelet� �s nem is magyar saj�toss�g: m�r 1994-95-ben is arr�l sz�molt be a nemzetk�zi munk�smozgalmi sajt�,hogy az akkort�l az angol Munk�sp�rt vezet� poz�ci�j�ba ker�lt Tony Blair �s h�vei igencsak fent�k a fogukat nem csup�n a hatalomra,hanem a k�zszolg�ltat�st v�gz� �gazatok privatiz�ci�j�ra is. K�s�rtetiesen hasonl�an a jelenlegi korm�nyunkhoz,�k is r� k�v�nt�k tenni kez�ket az eg�szs�g�gyre �s a vas�tra,m�g akkor is,ha a Labour Party szab�lyzata tiltotta,hogy ilyesmire vetemedjenek. A p�rt igazi szocializmusban gondolkod� csoportja/Tony Benn,Dennis Skinner stb./ nemcsak emiatt,hanem csal�di h�tter�k �s az azt meghat�roz� hozz��ll�suk miatt is t�madta a leend� brit minisztereln�k�t: Blaire-�k j�lszitu�lt k�z�poszt�lybeli-hazai sz�fordulattal �lve-r�zsadombi figur�k,akiknek �pp�gy k�z�k nincs a munk�soszt�lyhoz �s a p�rn�phez,mint haz�nkban az MSZP-nek. Mindenesetre a blarizmus mint a v�r�s ingbe b�jtatott neoliber�lis-vadkapitalista eszme vil�gszerte h�d�t,�gy az �lland� bizony�t�sk�nyszerben szenved� Magyarorsz�gon is. Az eml�tett ideol�gi�t nagyj�b�l a k�vetkez�k�ppen foglalhatjuk �ssze: j�l�ti �llamot kell l�trehozni az adott orsz�gban,ahol egyenl� es�lyek mellett a szoci�lis egyenl�s�gnek is �rv�nyes�lnie kell. Ez azonban m�sk�pp nem t�rt�nhet,mint hat�kony munkahelyteremt� beruh�z�sokkal,gazdas�g�l�nk�t� int�zked�sekkel,amelybe be kell vonni a piacot, azaz a t�k�t is,amely garant�lja a versenyk�pess�get,az egyenl� es�lyeket �s a szoci�lis int�zked�sek hat�konys�g�t. Szocializmusr�l vagy prolet�rdiktat�r�r�l itt m�r sz� sincs, helyette arr�l,hogy a piac valahogy seg�tsen mindenkit,�gy a mell�kszerepl�v� degrad�lt dolgoz�kat is. Nos,kb. �gy n�z ki a blairizmus,amely a munka kifejt�inek j�l�t�t a t�ke hat�konys�g�val k�v�nja �sszekapcsolni-term�szetesen nagyon is helytelen�l.

    A nemr�g lek�sz�nt angol minisztereln�k nyomdokain halad az MSZP is,amelyben h� csatl�sa az SZDSZ is. M�r 2002-ben olyan agg�lyaiknak adtak hangot a dolgoz�i �rdekk�pviseletek sz�viv�i,mely szerint az eg�szs�g-�s oktat�s�gyet,valamint a vas�ti sz�ll�t�st is nyeres�gorient�ltt� k�v�nja tenni a Medgyessy-korm�ny �s �ltal�ban a szocialist�k. Aggodalmuk nem is volt alaptalan: a m�sodik Gyurcs�ny-kabinet,alighogy megalakult,m�ris kivetette h�l�j�t a sz�banforg� �gazatokra. Emellett a korm�ny �lbaloldali kereszteslovagjai el�szeretettel besz�lnek �j  munkahelyteremt� beruh�z�sokr�l, a reformok elengedhetetlen�l fontos mivolt�r�l.�s a h�rhedt balaton�sz�di besz�d�ben 2006 m�jus�ban arr�l is sz� esett,hogy a korm�ny politik�j�t mennyire rossz �tra terelt�k. Egy sz� mint sz�z:a legfontosabb,hogy reform ide,munkahelyteremt�s oda, a jelenlegi koal�ci� a Blaire-f�le ir�nyzatban a legink�bb �rdekelt,neki ez felel meg legink�bb ,miut�n hangzatos munk�sbar�t sz�lamokkal �s olcs� �g�retekkel magukhoz l�ncolj�k ugyan a baloldali �rt�kek ir�nt s�v�rg� p�rn�pet,�m val�j�ban a nemzetk�zi nagyt�k�t szolg�lj�k ki g�tl�stalan m�don: a multiknak ny�jtott ad�kedvezm�nyekkel, szakszervezet-�s dolgoz�ellenes politik�jukkal,elhitetv�n a dolgoz�kkal,hogy nekik igenis ez a j�,ez a legmegfelel�bb. Sikerrel hitetik el,hogy ezek a l�p�sek elker�lhetetlenek,�s hogy ez a dolgoz�k�rt, a b�rb�l �s fizet�sb�l �l�k�rt,azok �rdek�ben t�rt�nik Emiatt van r�szben az,hogy a sz�ls�jobboldali pr�f�t�kt�l is f�l� kisemberek m�g nem alakultak igaz�n �t egy er�s,mark�ns MSZP-ellenes,�m baloldali t�megg�:sokan elhiszik,hogy fellengz�s l�zungjai miatt az MSZP baloldali. Igaz,hogy egyre t�bb olyan megmozdul�sr�l kapunk h�rt,amely civil jelleg� �s nem �rp�ds�vos,�m ezen civil politiz�l�si kult�ra meghonosod�sa m�g hossz� id�t vesz ig�nybe,r�ad�sul �ppen az antiszoci�lis int�zked�sek,ez�ltal a baloldalinak hitt korm�nyb�l val� ki�br�ndul�s teszi emberek t�megeit sz�ls�s�ges ideol�gi�k �ldozataiv�,vesz�lyeztetve ezzel a civil t�rsadalmi szf�ra kibontakoz�s�t. Egy azonban biztos:miut�n a korm�ny v�ltozatlanul elhat�rozta mag�t a gy�l�lt reformok folytat�sa mellett,a j�v�ben az ilyen �s ehhez hasonl� �rdekk�pviseleti vagy civil jelleg� tiltakoz� akci�k k�nnyen mindennaposs� v�lhatnak.

B.De�k Andr�s