BEVEZET�S

 

 

 

 

  Munk�m elk�sz�t�s�nek egyik legfontosabb mot�vuma az volt,hogy a rendelkez�s�nkre �ll� forr�sok �s nyelveml�kek seg�ts�g�vel kisebb sz�veget tudjak rekonstru�lni a m�ra kihalt kun nyelv t�red�kei alapj�n. 

   Ebben t�bb szempont is vez�relt. Mindenekel�tt szeretn�m kiemelni az �rt�kment�s mot�v�ci�j�t. Tudjuk,hogy a kor�bbi �vsz�zadok sor�n sz�mos kor�bbi nyelv vagy kihalt,vagy legfeljebb egyh�zi jelleg� sz�vegekben �l tov�bb eml�k�k1 Emellett tudunk olyan nyelvekr�l is,amelyek ugyan sokak �ltal ismertek �s tanultak,azonban a megfelel� oktat�s mellett is bizonytalan a j�v�j�k2.  V�g�l megeml�thetj�k azon nyelveket is,amelyek ugyan nemr�g kihaltak,azonban nyelv�j�t� mozgalm�rok seg�ts�g�vel ism�t haszn�latba ker�ltek-p�ld�ul az angolokn�l a kelta nyelvekhez tartoz� manx. Egy�bk�nt kihalt st�tuszt �ltal�ban azok a nyelvek kapnak,amelyeket alig n�h�ny ember besz�l a vil�gon,�gy azok tov�bbvitele az idegen nyelvi k�rnyezet miatt is nem igaz�n biztos�tott 3. K�l�n�sen ezut�bbi szempontok keltett�k fel �rdekl�d�semet,azaz annak t�nye,hogy r�gi nyelveket fanatikus nyelv�szek k�pesek voltak retus�lni �s a mai kor ig�nyeihez igaz�tani,illetve az,hogy kor�bban hossz� ideig l�tez�,kult�r�lisan is fontos szerepet bet�lt� nyelvek elt�ntek vagy kihaltak. A c�mben szerepl� nyelv,a t�r�k nyelvek �gynevezett k�zt�r�k �g�ba tartoz� kun nyelv,amely a kazah,a tat�r �s a kirgiz nyelvekkel �ll k�zeli rokons�gba,is azok k�z� tartozik,amely m�ra egyetlen besz�l�vel sem rendelkezik4,azonban a kuns�giak �s a j�szok azonoss�gtudata napjainkban is er�teljes. A k�zelm�ltban p�ld�ul sor ker�lt �gynevezett j�szkun kapit�ny megv�laszt�s�ra is,amely esem�ny n�prajzi jelleg� hagyom�nny� szeretne v�lni

 

 

  M�sfel�l a hazai t�jegys�gnek Kiskuns�g �s Nagykuns�g n�ven van egy viszonylag prec�zen k�r�lhat�rolhat� f�ldrajzi ter�lete,azaz mondhatn�nk azt is,hogy olyan,mintha ezek k�l�n�ll� orsz�g vagy orsz�gr�sz lenne. Emellett hagyom�nyaik �pp�gy ismertek,mint t�rt�nelm�k,illetve �lt�zk�d�s�k,n�pviselet�k,s�t sz�mos olyan kifejez�s is haszn�latos a mindennapokban,amelyek kun eredet�ek .Haz�nkban Karcag k�zponttal kazah k�vets�g is m�k�dik arra is hivatkozva,hogy a Nagykuns�g legnagyobb v�ros�r�l van sz�,a kun nyelv pedig az eml�tett nyelvvel �ll rokons�gban. Maga a nyelv azonban csak t�red�kekb�l ismert. Az 1500-as �vekben m�g voltak kisebb n�prajzi csoportok,amelyek �polt�k a nyelvet,s�t a reform�ci� idej�n ilyen nyelv� vall�si sz�vegek is lejegyz�sre ker�ltek. Onnant�l azonban a nyelv j�v�je bizonytalann� v�lt. Vannak forr�sok,amelyek egy Varr� Istv�n nev� karcagi lakos nev�t eml�tik mint az utols� olyan embert,aki ezen keleti nyelvet ismerte.Sokan azonban ezt illet�en szkeptikusak,tudniillik az illet� csak valamilyen elmagyaros�tott t�rve besz�lt v�ltozat�t ismerhette,addigra az �sszef�gg� kun n�pcsoportok elmagyarosodtak vagy sz�tsz�ledtek a t�r�k h�dolts�g miatt. Mindenesetre a Kun Miaty�nk valamely v�ltozat�t nemcsak az XIX.sz�zadban ismert�k,hanem egyes helyeken napjainkban is gyakorolj�k annak haszn�lat�t.. Eml�t�sre m�lt�,hogy ezen vall�si sz�vegnek t�jegys�genk�nt elt�r� v�ltozatai vannak. �gy eredeti tiszta form�j�ban  csup�n a Codex Cumanicus latin nyelv� sz�vegeiben tal�lhat� n�h�ny kifejez�s,valamint M�ndoky Kongur Istv�n h�res n�prajzos munk�iban is,ahol k�l�nb�z� kun sz�veg� k�zmond�sokat,sz�l�sokat gy�jt�tt �ssze �s foglalt rendszerbe. Emellett vannak kun eredet� j�vev�nyszavaink-komondor,kalauz/ a magyar kutya neve a gumandur kifejez�sb�l magyaros�tva/,azonban ezek m�r nem tekinthet�k tiszt�n kun kifejez�seknek r�szben azok hangalaki,r�szint jelent�stani v�ltoz�sa ok�n-a gumandur tudniillik olyasmit jelentett,mint „kunok els� embere”.

 

  A tanulm�ny mindamellett t�maszkodott  a Wikip�dia �ltal is eml�tett 30 fennmaradt j�sz kifejez�sre is,amelyek eredete 1402-ig ny�lik vissza,amikor is valaki egy jegyzeten dokument�lt 30 olyan kifejez�st,amelyet a kunn�l is r�gebben kihalt , a reform�ci� alatt is r�mai katolikus hiten maradt n�p haszn�lt. A nyelveml�kek rekonstrukci�ja sor�n elhat�roztam, hogy sz�vegek alkot�sa k�zben ezen kifejez�seket is felhaszn�lom egy kisebb sz�veg  megszerkeszt�s�re. Miut�n komolyabb nyelvtani �tmutat�k a kun nyelvr�l nem �llnak rendelkez�sre,nem biztos�tott a mondatok nyelvhelyess�ge sem, a sz�vegek csup�n kult�rt�rt�neti �rdekess�gnek sz�m�tanak. Ennek keretein bel�l ugyanazon kisebb sz�veget t�bbf�le lehets�ges vari�ci�ban is megszerkesztett�k annak magyarra leford�t�s�val �s lehet�s�g ny�lott egy j�szkun folklorisztikus sz�nezet� vers megalkot�s�ra is.

 

                                            A KEZDETEK 2.

 

Mende bar ata. Ol meni ata.

 Van egy ap�m .� az ap�m.

Mende bar anna. Ol meni anna.

 Van egy any�m. � az any�m.

Mende bar qarandas. Ol meni qarandas.

 Van egy b�ty�m. � a b�ty�m.

Mende bar qizqarandas. Ol meni qizqarandas.

 Van egy n�v�rem. � a n�v�rem.

Mende yoq abaga.

 Nincs nagyb�ty�m.

Mende bar si’r. Ol meni si’r.

 Van egy versesk�nyvem. Ez a versesk�nyvem.

Mende bar ortaq. Ol meni ortaq.

 Van bar�tom. � a bar�tom.

Alinda yaz xala yatir.

 A mez� el�tt tal�lhat� egy falu.

Ol meni xala bile ol bizim yol.

 Ez a falum �s a mi utc�nk.

Mende bar kasana,alinda kilisia.

 Van egy kunyh�m a templom el�tt.

Ol korkul xala bile ol korkul kilisia.

 Ez a sz�p falu �s a sz�p templom.

Mende bar kebit yowac kilisia,alinda tag.

 Van egy bolt a templommal szemben, a hegy el�tt.

Mende bar arsun/qari alinda kasana.

Van a kunyh�m el�tt egy bolt. 

Ol meni kasana bile arsun/qari.

Ez a kunyh�m meg az �zlet.

 

Mende bar towuq,baska meni kasana.

 Van ty�k a kunyh�mon k�v�l.

Mende bar yemis:alma,catlawuq,saftalu,bile mende bar awuq,at.

 Van gy�m�lcs�s�m:alma,barack �s ty�k �s l� is.

Mende bar mutbax. Ol meni mutbax.

 Van egy konyh�m. Ez a konyh�m.

Mende bar araba,alinda meni kasana. Ol meni araba.

J�SZ SZAVAK KUN SZ�VEGBE OLVASZTVA

                                                   I.

        Birtokos n�vm�s h�tul

Tengizda yrrmen. Aput tengiz aq kopru yatir. Qatinda kopru xala na edi. Aput xala na yol edi.Yowac yol na aq kmening edi. Qatinda aq kilisia tag edi,hunborun tag kara qala edi. Hunborun kerbit na tik agac edi. Qatinda tik agac sari kmening edi. Ol sari kmening na edi.Baska sari kmening na araba tegdi. Baska sari kmening na aq bah,karak edi. Tegdi yemis: alma,kiras,catlawuq,inek,manuona. Tegdi mutbax,aput mutbax na poxtm. Qatinda mutbax na izba tegdi. Ol izba na edi. Tegdi bitik-ol qara bitik na. Tegdi teri ton. Tegdi olturguc,boxorik,tsek,aput izba. Aput korkul xala na yarli kisi edi. Aput korkul xala na yaz edi.

 

                                                            II.

 

Mende bar ata.Ol na ata.    

Van egy ap�m .� a mi ap�nk.

Mende bar anna. Ol na anna.

 Van egy any�m. � az any�nk.

Mende bar qarandas. Ol na qarandas.

 Van egy fi�testv�rem.� a fi�testv�r�nk.

Mende yoq epci bile mende yoq qiz.

 Nincs feles�gem �s l�nyom.

Mende yoq abaga. Ol na abaga.

 Nincs nagyb�ty�m. � a nagyb�ty�m.

Mende bar si’r. Ol na si’r.

 Van egy versesk�tetem. A mi versesk�tet�nk.

Mende bar ortaq. Ol na ortaq.

 Van bar�tom. � a mi bar�tunk.

Alinda yaz na xala yatir.

 A mez� el�tt a falunk tal�lhat�.

Ol na xala bile ol na yol.

 Ez a mi falunk �s a mi utc�nk.

Mende bar kasana,alinda na kilisia.

 Van h�zam,a templomunk el�tt.

Ol na korkul xala bile  ol na korkul kilisia.

 Ez a mi sz�p falunk �s a sz�p templomunk.

Mende bar kerbit yowac na kilisia,alinda tag.

 Van a templommal szemben a hegy el�tt egy bolt.

Mende bar absun/kari alinda na kasana.

 Van egy �zlet a h�zunk el�tt.

Mende bar yemis: alma,catlawuq,saftalu,bile mende bar towuq,at.

 Van gy�m�lcs:alma,szilva, �s ty�k �s l� /a kertben/

Mende bar mutbax. Ol na mutbax.

 Van egy konyh�m. Ez a mi konyh�nk.

Mende bar araba,alinda na kasana.

 Van egy szek�r a h�zunk el�tt.

Ol na araba.

 Ez a mi szeker�nk.

 Mende bar izba. Ol  na izba.

Van szob�m. Ez a mi szob�nk.

 

B.De�k Andr�s