BEVEZETÉS

 

 

 

 

  Munkám elkészítésének egyik legfontosabb motívuma az volt,hogy a rendelkezésünkre álló források és nyelvemlékek segítségével kisebb szöveget tudjak rekonstruálni a mára kihalt kun nyelv töredékei alapján. 

   Ebben több szempont is vezérelt. Mindenekelőtt szeretném kiemelni az értékmentés motívációját. Tudjuk,hogy a korábbi évszázadok során számos korábbi nyelv vagy kihalt,vagy legfeljebb egyházi jellegű szövegekben él tovább emlékük1 Emellett tudunk olyan nyelvekről is,amelyek ugyan sokak által ismertek és tanultak,azonban a megfelelő oktatás mellett is bizonytalan a jövőjük2.  Végül megemlíthetjük azon nyelveket is,amelyek ugyan nemrég kihaltak,azonban nyelvújító mozgalmárok segítségével ismét használatba kerültek-például az angoloknál a kelta nyelvekhez tartozó manx. Egyébként kihalt státuszt általában azok a nyelvek kapnak,amelyeket alig néhány ember beszél a világon,így azok továbbvitele az idegen nyelvi környezet miatt is nem igazán biztosított 3. Különösen ezutóbbi szempontok keltették fel érdeklődésemet,azaz annak ténye,hogy régi nyelveket fanatikus nyelvészek képesek voltak retusálni és a mai kor igényeihez igazítani,illetve az,hogy korábban hosszú ideig létező,kultúrálisan is fontos szerepet betöltő nyelvek eltűntek vagy kihaltak. A címben szereplő nyelv,a török nyelvek úgynevezett köztörök ágába tartozó kun nyelv,amely a kazah,a tatár és a kirgiz nyelvekkel áll közeli rokonságba,is azok közé tartozik,amely mára egyetlen beszélővel sem rendelkezik4,azonban a kunságiak és a jászok azonosságtudata napjainkban is erőteljes. A közelmúltban például sor került úgynevezett jászkun kapitány megválasztására is,amely esemény néprajzi jellegű hagyománnyá szeretne válni

 

 

  Másfelől a hazai tájegységnek Kiskunság és Nagykunság néven van egy viszonylag precízen körülhatárolható földrajzi területe,azaz mondhatnánk azt is,hogy olyan,mintha ezek különálló ország vagy országrész lenne. Emellett hagyományaik éppúgy ismertek,mint történelmük,illetve öltözködésük,népviseletük,sőt számos olyan kifejezés is használatos a mindennapokban,amelyek kun eredetűek .Hazánkban Karcag központtal kazah követség is működik arra is hivatkozva,hogy a Nagykunság legnagyobb városáról van szó,a kun nyelv pedig az említett nyelvvel áll rokonságban. Maga a nyelv azonban csak töredékekből ismert. Az 1500-as években még voltak kisebb néprajzi csoportok,amelyek ápolták a nyelvet,sőt a reformáció idején ilyen nyelvű vallási szövegek is lejegyzésre kerültek. Onnantól azonban a nyelv jövője bizonytalanná vált. Vannak források,amelyek egy Varró István nevű karcagi lakos nevét említik mint az utolsó olyan embert,aki ezen keleti nyelvet ismerte.Sokan azonban ezt illetően szkeptikusak,tudniillik az illető csak valamilyen elmagyarosított törve beszélt változatát ismerhette,addigra az összefüggő kun népcsoportok elmagyarosodtak vagy szétszéledtek a török hódoltság miatt. Mindenesetre a Kun Miatyánk valamely változatát nemcsak az XIX.században ismerték,hanem egyes helyeken napjainkban is gyakorolják annak használatát.. Említésre méltó,hogy ezen vallási szövegnek tájegységenként eltérő változatai vannak. Így eredeti tiszta formájában  csupán a Codex Cumanicus latin nyelvű szövegeiben található néhány kifejezés,valamint Mándoky Kongur István híres néprajzos munkáiban is,ahol különböző kun szövegű közmondásokat,szólásokat gyűjtött össze és foglalt rendszerbe. Emellett vannak kun eredetű jövevényszavaink-komondor,kalauz/ a magyar kutya neve a gumandur kifejezésből magyarosítva/,azonban ezek már nem tekinthetők tisztán kun kifejezéseknek részben azok hangalaki,részint jelentéstani változása okán-a gumandur tudniillik olyasmit jelentett,mint „kunok első embere”.

 

  A tanulmány mindamellett támaszkodott  a Wikipédia által is említett 30 fennmaradt jász kifejezésre is,amelyek eredete 1402-ig nyúlik vissza,amikor is valaki egy jegyzeten dokumentált 30 olyan kifejezést,amelyet a kunnál is régebben kihalt , a reformáció alatt is római katolikus hiten maradt nép használt. A nyelvemlékek rekonstrukciója során elhatároztam, hogy szövegek alkotása közben ezen kifejezéseket is felhasználom egy kisebb szöveg  megszerkesztésére. Miután komolyabb nyelvtani útmutatók a kun nyelvről nem állnak rendelkezésre,nem biztosított a mondatok nyelvhelyessége sem, a szövegek csupán kultúrtörténeti érdekességnek számítanak. Ennek keretein belül ugyanazon kisebb szöveget többféle lehetséges variációban is megszerkesztettük annak magyarra lefordításával és lehetőség nyílott egy jászkun folklorisztikus színezetű vers megalkotására is.

 

                                            A KEZDETEK 2.

 

Mende bar ata. Ol meni ata.

 Van egy apám .Ő az apám.

Mende bar anna. Ol meni anna.

 Van egy anyám. Ő az anyám.

Mende bar qarandas. Ol meni qarandas.

 Van egy bátyám. Ő a bátyám.

Mende bar qizqarandas. Ol meni qizqarandas.

 Van egy nővérem. Ő a nővérem.

Mende yoq abaga.

 Nincs nagybátyám.

Mende bar si’r. Ol meni si’r.

 Van egy verseskönyvem. Ez a verseskönyvem.

Mende bar ortaq. Ol meni ortaq.

 Van barátom. Ő a barátom.

Alinda yaz xala yatir.

 A mező előtt található egy falu.

Ol meni xala bile ol bizim yol.

 Ez a falum és a mi utcánk.

Mende bar kasana,alinda kilisia.

 Van egy kunyhóm a templom előtt.

Ol korkul xala bile ol korkul kilisia.

 Ez a szép falu és a szép templom.

Mende bar kebit yowac kilisia,alinda tag.

 Van egy bolt a templommal szemben, a hegy előtt.

Mende bar arsun/qari alinda kasana.

Van a kunyhóm előtt egy bolt. 

Ol meni kasana bile arsun/qari.

Ez a kunyhóm meg az üzlet.

 

Mende bar towuq,baska meni kasana.

 Van tyúk a kunyhómon kívül.

Mende bar yemis:alma,catlawuq,saftalu,bile mende bar awuq,at.

 Van gyümölcsösöm:alma,barack és tyúk és ló is.

Mende bar mutbax. Ol meni mutbax.

 Van egy konyhám. Ez a konyhám.

Mende bar araba,alinda meni kasana. Ol meni araba.

JÁSZ SZAVAK KUN SZÖVEGBE OLVASZTVA

                                                   I.

        Birtokos névmás hátul

Tengizda yrrmen. Aput tengiz aq kopru yatir. Qatinda kopru xala na edi. Aput xala na yol edi.Yowac yol na aq kmening edi. Qatinda aq kilisia tag edi,hunborun tag kara qala edi. Hunborun kerbit na tik agac edi. Qatinda tik agac sari kmening edi. Ol sari kmening na edi.Baska sari kmening na araba tegdi. Baska sari kmening na aq bah,karak edi. Tegdi yemis: alma,kiras,catlawuq,inek,manuona. Tegdi mutbax,aput mutbax na poxtm. Qatinda mutbax na izba tegdi. Ol izba na edi. Tegdi bitik-ol qara bitik na. Tegdi teri ton. Tegdi olturguc,boxorik,tsek,aput izba. Aput korkul xala na yarli kisi edi. Aput korkul xala na yaz edi.

 

                                                            II.

 

Mende bar ata.Ol na ata.    

Van egy apám .Ő a mi apánk.

Mende bar anna. Ol na anna.

 Van egy anyám. Ő az anyánk.

Mende bar qarandas. Ol na qarandas.

 Van egy fiútestvérem.Ő a fiútestvérünk.

Mende yoq epci bile mende yoq qiz.

 Nincs feleségem és lányom.

Mende yoq abaga. Ol na abaga.

 Nincs nagybátyám. Ő a nagybátyám.

Mende bar si’r. Ol na si’r.

 Van egy verseskötetem. A mi verseskötetünk.

Mende bar ortaq. Ol na ortaq.

 Van barátom. Ő a mi barátunk.

Alinda yaz na xala yatir.

 A mező előtt a falunk található.

Ol na xala bile ol na yol.

 Ez a mi falunk és a mi utcánk.

Mende bar kasana,alinda na kilisia.

 Van házam,a templomunk előtt.

Ol na korkul xala bile  ol na korkul kilisia.

 Ez a mi szép falunk és a szép templomunk.

Mende bar kerbit yowac na kilisia,alinda tag.

 Van a templommal szemben a hegy előtt egy bolt.

Mende bar absun/kari alinda na kasana.

 Van egy üzlet a házunk előtt.

Mende bar yemis: alma,catlawuq,saftalu,bile mende bar towuq,at.

 Van gyümölcs:alma,szilva, és tyúk és ló /a kertben/

Mende bar mutbax. Ol na mutbax.

 Van egy konyhám. Ez a mi konyhánk.

Mende bar araba,alinda na kasana.

 Van egy szekér a házunk előtt.

Ol na araba.

 Ez a mi szekerünk.

 Mende bar izba. Ol  na izba.

Van szobám. Ez a mi szobánk.

 

B.Deák András