Szocializmusban gondolkod�s �s a Baloldali Kerekasztal

   A napokban j�tt l�tre Baloldali Kerekasztal n�ven egy �j k�z�leti t�m�r�l�s,amelynek els�dleges c�lja a jelenlegi szentkoron�s jobboldali kabinet lev�lt�sa,nem kis m�rt�kben az egyszer� emberek szeg�nys�geinek �s meg�lhet�si neh�zs�geinek meglovagl�s�val. Ilyenkor,amikor a n�pi politiz�l�s az �jburzso�zia egyeduralma idej�n teljes m�rt�kben ellenz�kben van-s�t,az igazi,szocializmusban gondolkod� ir�nyzatok a rendszer �s nem a mindenkori korm�nyok ellenz�kei-,terjesen term�szetes,hogy minden lehet�s�get megragadnak az adott kabinet hib�s d�nt�sei miatt,arra r�harapva. Na de hogy val�ban baloldali-e az eml�tett szervezet? Ez azonban enn�l kiss� bonyolultabb k�rd�s.

 Itt els�sorban nem szem�lyi k�rd�sekr�l van sz�,azaz nem arr�l,hogy ez vagy az vagy amaz vezeti a sz�banforg� sz�vets�get. S�t,az sem k�rd�s,milyen programokat aj�nlanak fel-szoci�lis jogok v�delme, a p�rn�p kiszolg�ltatotts�g�nak megsz�ntet�se,szoci�lis alapjogok-lakhat�s,tanul�s,munka-k�vetel�se,az �j munkat�rv�nyk�nyvvel szembeni fell�p�s,valamint a jelenlegi korm�ny sz�lesk�r� �sszefog�ssali lev�lt�sa. Ezzel �sszef�gg�sben az sem t�lzottan meglep�,hogy az �lszocialista MSZP mellett-ez lenne a kezdem�nyez� korm�ny-�s nem rendszerellenz�ki p�rt-az LMP,a Vajnai-f�le Munk�sp�rt �s egy�b baloldali civil mozgalmak is csatlakozni k�v�nnak vagy m�r csatlakoztak is a koal�ci�hoz.

 Az MKMP csatlakoz�sa azonban m�r kiss� �rdekesebb� teszi a fejlem�nyeket. Miut�n a Th�rmer Gyula vezette Munk�sp�rt nem m�s,mint a K�d�r-rendszer �s ezzel �sszef�gg�sben a szocializmus szellemi �r�k�se,azt is mondhatjuk,hogy annak el�dje az anno T�ncsics Mih�ly eln�klet�vel megalakult �ltal�nos Munk�segylet,aminek r�v�n a munk�smozgalom a t�rt�nelem valamennyi halad� hagyom�nyait felv�llalja Kossutht�l �s Pet�fivel kezdve a v�r�s gr�fon,Kun B�l�n vagy Szamuelyn �t a K�d�r-rendszert k�vet� id�kig bez�r�lag,�gy elvileg lenne is l�tjogosults�ga a Baloldali Kerekasztal t�rgyal�sain val� r�szv�telre. Azonban a dolog nem ilyen egyszer�.

  Anno a kilencvenes �vekben az MSZP berkeiben kijelentett�k,hogy m�rpedig Th�rmer�kt�l a p�rtot h�rom dolog v�lasztja el,azaz a m�lt, a jelen �s a j�v�. Teh�t a hozz��ll�s az ismert,olyan,amilyen. Napjainkban is kijelentett�k volt,hogy ezen a f�rumon m�rpedig olyan p�rtoknak van csak helye,akik eur�pai,azaz nyugati �rt�kek ment�n politiz�lnak,mondhatjuk �gy is: szalonk�pesek. Ford�tsuk magyarra: aki n�puralm�rkodik,populist�t j�tszik,�gymond demag�g sz�lamokat puffogtat meg munk�shatalmasdiban gondolkodik,annak helye ott nincs,ak�r tetszik, ak�r nem. Nos,akkor azonban k�rdezz�k mi,mel�sok:mit�l baloldali a baloldalis�g MSZP-s m�dra? A v�lasz m�ris megvan: baloldali egyfel�l,aki elhat�rol�dik a jelenlegi kabinett�l,ez id�ig tiszta. Aki nem ilyen munkat�rv�nyk�nyvet akar,f�lti a munkahelyeket,s�t azokat akar teremteni,az baloldali-ez is rendben van id�ig. Azonban ez a maximum a szocialist�k eset�ben,a dolgoz�k sz�m�ra azonban a dolgok itt kezd�dn�nek-innent�l azonban m�r minden populista demag�gia. Tudniiillik sz�mukra az a baloldal,amely a rendszerv�lt�s balsz�rny�t k�pviseli.A legfontosabb probl�m�k, a l�tbizonytalans�g, a meg�lhet�si neh�zs�gek �s a szeg�nys�g, a szeg�ny di�kok kiv�ndorl�sa idej�n  a parlamentarizmusr�l,eur�pai �rt�kekr�l meg demokr�ci�r�l,parlamentarizmusr�l �s alkotm�nyoss�gr�l besz�lni egyfel�l a dolgoz�k sz�m�ra kev�s,m�sr�szt pedig vesz�lyes fegycer is,amely eltereli a figyelmet a val�s probl�m�k fel�l. Akik azonban j�m�d� k�z�poszt�lyok szem�vel n�zi a dolgokat,csak annyit l�tnak,hogy a burzso� egyeduralmis�got, a parlament�ris monop�liumot m�sik �rdekcsoportok kiz�r�lagoss�g�val kell lev�ltani,mel�helyet kell �g�rni �s mint Tony Blair�k eset�ben,m�ris k�sz a baloldalis�g-sokan pedig ezt az�rt hiszik el,mert sok egykori MSZMP-tag igazolt �t a szocialist�khoz j�kor,j� id�ben.

 M�sfel�l azonban az MKMP r�sz�r�l is el�fordultak hib�s d�nt�sek. Egyfel�l tudjuk,hogy mint maga Th�rmer Gyula is cikkezte volt �vekkel ezel�tt,az egykori MSZMP vezet�se elt�volodott a mel�sokt�l-ezt m�sfel�l �gy is lehet �rtelmezni,hogy a ny�ltan sz�ls�jobboss� v�l� v�l�k �s a szalonk�pesek/MSZP-re tessenek gondolni/ mellett volt olyan p�rtelit is,amely mag�hoz az eszm�hez h� maradt-amely d�cs�retes �s elismerend� is,azonban t�ny: ett�l m�g n�h�ny region�lis kiv�telt lesz�m�tva,a mel�sok szem�vel p�rtban szocializ�l�dott emberek nem fognak tudni gondolkodni �s nem is igaz�n �rtik azok nyelv�t-nem is csoda,ha a populizmust jobbikosok �s "feh�r kommunist�k",nem pedig a munk�smozgalom tudta meglovagolni. A t�bbek �ltal is el�regedettnek �t�lt p�rt a hetvenes �vekbeli akad�mikus nyelven nem biztos,hogy sz�t tud �rteni a mai szeg�nyek milli�ival,a jogos MSZP-b�r�latot pedig gyakran nem eg�sz�tette ki �tfog� rendszer-csup�n csak korm�nykritika. Hogy emiatt r�szben p�rtszakad�sra ker�lt sor 2005-ben,r�szben a jobboldali mozgalmakkal t�rt�nt k�z�s nevez�re jut�s ,�rthet� okai annak,hogy az MKMP-vel nem t�rgyal az MSZP-amelyet azonban hangs�lyozunk,nem kell v�deni elitista szeml�lete miatt. Hogy egy p�rt egyfel�l t�madja a burzsujokat is-egy�bk�nt joggal-,�s sokszor hangoztatta egyet�rt�s�t sz�ls�jobboldali mozgalmakkal,annak lett a k�vetkezm�nye az,hogy a n�pfrontos politik�ba a lehet� legk�s�bb belefog� MKMP nem v�t t�rgyal� partnerr� a rendszerv�lt� p�rtok sz�m�ra,a nem k�vetkezetes rendszerkritika-csup�n korm�nykritika pedi sok szocializmusban gondolkod�t ford�tott el az MKMP-t�l �s az MSZP-t�l egyar�nt.

Mi lehet ilyenkor a megold�s? Egyfel�l a rendszerkritika, a szocialsita �s a halad� t�rt�nelmi trad�ci�k �pol�sa,a szoci�lis �s emberi jogok v�delme, az �rdekk�pviseleti gondolkod�s-ann�l is ink�bb,miut�n napjainkban a nempolitiz�l�,azonban az egyszer� embereket egy�v� t�m�r�t� civil t�rsadalomra lehet demokratikus k�zv�lem�nyt �s munk�shatalmat �p�teni.

B.De�k Andr�s