MAGYAR-LENGYEL UNI�S BAR�TS�G

       T�bb mint f�l �vtized telt el haz�nk uni�s csatlakoz�sa �ta,�m a r�g�ta beharangozott integr�ci�ban rengetegen csalatkoztak,az az�ta felmer�l neh�zs�gekre pedig szinte valamennyi k�z�leti ir�nyzat hamis v�laszokkal-vagy f�lig-meddig globaliz�ci�s neoliber�lis,vagy ilyen-olyan m�don �rtelmezett nacionalista-magyarkod� mentalit�ssal reag�lt.Holott p�ld�nak ok��rt a napjainkra szinte m�r feled�sbe mer�lt magyar-lengyel bar�ts�g �s ezen kereszt�l a k�z�p-eur�pai t�rs�g integr�ci�ja a baloldalon is sz�mos probl�m�ra megold�st tudna ny�jtani.

Kezdj�k mindenekel�tt azzal,hogy ennek a viszonynak �pp�gy t�rt�nelmi gy�kerei vannak, mint a szerb-orosz vall�si-nyelvi alap� testv�ris�gnek vagy hogy negat�v p�ld�val is �lj�nk,az angol-�r szemben�ll�snak.A k�z�pkorban volt arra is p�lda,hogy a k�t kir�lys�gnak egy �s ugyanazon uralkod�ja volt,illetve arra,hogy az erd�lyi fejedelem lengyel tr�non is �lt.A reformkor, majd az 1848-49-es forradalom �s szabads�gharc alatt az akkor m�g halad�nak is sz�m�t� nacionalizmus mellett is a magyar k�zv�lem�ny v�gig rokonszenvezett a c�ri Oroszorsz�g ellen harcol� lengyelekkel,majd sz�z �vvel k�s�bb pedig a II.vil�gh�bor� idej�n sz�mos lengyel menek�lt Magyarorsz�gon tal�lt mened�ket.Ezt k�vet�en pedig mi magyarok �s a lengyelek is egy�tt �p�tett�k a szocializmust, majd v�ltottunk rendszert.A hazai belpolitikai viharok �s visz�lykod�sok k�zepette azonban ezek az eml�kek �gy t�nik, h�tt�rbe szorultak,illetve elhalv�nyodtak.Az egyik oldalon a hazai belpolitikai ir�nyzatok �s a k�zv�lem�ny egyr�sze olyan globaliz�ci�ban,illetve kozmopolita jelleg� szellemben gondolkodik,amely ink�bb a mindenhat� Nyugat, illetve az USA ir�ny�ba orient�l�dik �s jobb�ra az egy�nek szabad mozg�s�ban,a nagy lehet�s�gek,�zleti fog�sok egyetemlegess�g�ben hisz, nem pedig abban,hogy a k�z�s m�lt� n�pek demokratikus kisebbs�gpolitik�t folytathatn�nak vagy b�k�s m�don egym�s mellett �lhetn�nek.A h�res-h�rhedt jogharmoniz�ci� se erre ir�nyul, hanem arra, hogy valamennyi tag�llam kuty�n�l is k�telesebb a multinacion�lis c�gek kiskir�lykod�s�t el�seg�t� t�rv�nyeket alkotni saj�t dolgoz�ik ellen�ben.A m�sik oldalon pedig f�lfasiszta-nacionalista v�laszokkal man�vereznek a sz�ls�jobboldali �lmink�sbar�t demag�g eszm�k h�vei,akik arra hivatkoznak,hogy a magyar nemzet v�dekezni k�nytelen az orsz�got ki�rus�t�k ellen �s ezt nemzeti ipar, infrastrukt�ra �s egy�b l�tes�tm�nyek, �lelmiszerek �s egy�b produktumok kitermel�s�vel-na meg egy j� adag magyarkod�ssal �s gy�l�lk�d�ssel v�li el�rhet�nek-ez az ir�nyzat azonban a jogos s�relmek �s a s�r�lt �n�rzet figyelembev�tele mellett is,nem sz�mol azzal, hogy Magyarorsz�g egyed�l szinte semmit se k�pes el�rni-a szocializmus idej�n is a n�pi demokratikus t�bor r�sze volt, azaz tartozott valahova �s nem kezdett el k�l�nck�dni-ahogyan az uni� tagjak�nt sem vagyunk semmilyen dikt�l� poz�ci�ban.

A visegr�di orsz�gok vagy csak puszt�n a magyarok �s a lengyelek �sszefog�sa azonban mindk�t k�ros eszme ellen�ben alternat�va lehetne puszt�n elm�leti �s re�lis alapokon nyugv� gyakorlatk�nr egyar�nt-p�ld�ul a magyarok �s a lengyelek k�z�s fell�p�se hat�rt tudna szabni b�rmilyen olyan uni�s d�nt�s ellen,amely haz�nk �s a t�rs�g �rdekeit, gazdas�gi param�tereit s�rthetn�: az integr�ci�s honaty�k igenis megtanulhatn�k,mit jelent tekintettel lenni m�s n�pek �s t�rs�gek �rdekeire,�rz�kenys�g�re.Emellett sz�munkra, szocializmusban gondolkod�k sz�m�ra is tanuls�gul szolg�lhatna egy ilyen �sszefog�s.Egyfel�la k�t n�p testv�ris�ge a szomsz�dos orsz�gbeli szerb, szlov�k vagy rom�n nacionalist�k poz�ci�it is gyeng�theti a k�z�p-eur�pai vagy csak puszt�n magyar-lengyel integr�ci�:�l� p�lda lehetne,hogy ha a lengyelekkel lehet j� viszonyt �polni k�zv�lem�ny szintj�n is,akkor a rom�nokkal vagy a volt jugoszl�viai n�pekkel mi�rt ne.M�g akkor is, ha napjainkban nem divat az ilyesmi.Ahogy nem mell�kes szempont az sem, hogy p�ld�ul a dolgoz�k �rdek�ben k�z�sen munk�lkodni vagy uni�s szinten fell�pni, a multinacion�lis c�geket ilyen m�don meg�ll�tani sem lenne egy utols� szempont.De ellenkez� logik�val is n�zhetj�k:magyar�n csak �gy, ilyen m�don lehet hazai �rdekeket k�pviselni,aminek fontoss�g�ra sz�mos baloldali szervezet, �gy a Munk�sp�rt is felh�vta az emberek figyelm�t.Azonban a m�dja az, ami nem mindegy:egyed�l fell�pni az eg�sz integr�ci�s f�rummal szemben kalandors�g-ez a sz�ls�jobboldal k�pvisel�inek a reszortja.A mi dolgunk ellenben az, hogy k�t legyet is �ss�nk egy csap�sra:ha a magyar �s a lengyel �sszefog,az a magyar dolgoz�nak is el�ny�s, meg a lengyelnek is, �gy mind internacionalista, mind nemzeti jelleg� k�telezetts�g�nek eleget tesz a baloldal, r�ad�sul egyszerre biztos�tja a n�pek b�k�s egym�smellett�l�s�nek lehet�s�g�t �s a dolgoz�k v�delm�t.Ennek azonban t�bbek k�z�tt a m�r eml�tett k�t ir�nyzat egyeduralma mellett-azaz vagy kozmopolitizmus vagy fasizmus-egyik legf�bb akad�lya,hogy a nacionalizmust er�s�t� nemzeti radik�lisok sz�mos �lbaloldali jelszavak,demag�g �g�retek r�v�n alapb�l gyeng�ti �s b�n�tja a szocializmusban gondolkod� ir�nyzatok �rv�nyes�l�s�t.

B.De�k Andr�s