Magyarhonban k�l�n�sen a rendszerv�lt�s �ta a k�z�leti fogalmak igen �rdekes v�ltoz�sokon mentek kereszt�l. Ez azonban kor�ntsem az id�k v�ltoz�s�t, a moderniz�ci�t,�pp ellenkez�leg: a tot�lis fogalomzavart mutatja,k�sz�nhet�en az az�ta hatalomraker�lt neoliber�lis,illetve sz�ls�s�gesen konzervat�v szentkoron�s-dzsentroid t�k�s k�r�knek.

 L�ssuk mindenekel�tt a jobb-�s baloldal fogalm�nak klasszikus �rtelmez�si m�dj�t,amely kb. a mai baloldalnak �s a munk�smozgalomnak az etalonja. Mint tudjuk,az ellent�tp�r az 1789-es nagy francia forradalom id�szak�ra vezethet� vissza,amikor is a francia t�rv�nyhoz�s �l�sterm�nek jobboldal�n a monarchist�k,kir�lyp�rtiak �s az ultrakonzervat�v f�papi rendek k�pvisel�i,m�g a baloldalon a min�l radik�lisabb t�rsadalmi v�ltoz�st s�rget� girondist�k, jakobinusok,hegyp�rtiak stb,a k�zt�rsas�got igenl� k�pvisel�k voltak tal�lhat�k. Innen ered a v�r�s-feh�r ellent�tp�r is: a Bourbonok h�vei �s a sz�ls�s�gesen retrogr�d n�pellenes t�rsadalmi csoportok a kir�lyi csal�d feh�r z�szlaj�val,m�g a republik�nusok �s a forradalm�rok a v�r�s z�szl� r�v�n azonos�tott�k �nmagukat az adott eszm�vel. �s v�g�l,de nem utols�sorban ha a reformkor konzervat�v �s halad� �js�gcikkeit olvassuk, lesz�rhetj�k,hogy az �nmeghat�roz�s m�r akkor is �lt a magyars�g k�r�ben:a fontolva halad�k Sz�chenyi �r�kv�lts�gos �s egy�b reformelk�pzel�seit Metternich kancell�rral egyetemben"veres fonal"-nak,m�g a legnagyobb magyar �s Kossuth �get�en sz�ks�ges l�p�snek nevezt�k.

  Mi k�vetkezik ebb�l? Els�sorban az,hogy nemcsak azt tudta annakidej�n mindenki,hol h�z�dnak a frontvonalak,hanem azt is,ki milyen oldali. Akkoriban Marx,a munk�smozgalom legnagyobb klasszikusa m�g fiatal ember volt,a nagy forradalom idej�n pedig m�g nem is �lt. � nem tett egyebet,mint 1848-ban Kommunista Ki�ltv�ny c�m� szint�n klasszikus munk�j�ban �szefoglalta azt,amire neves el�dei,az ut�pista szocialist�k mellett az �ket is ismer� T�ncsics Mih�ly is r�j�tt �s amit tudtak j�l 1789-ben is. T�ncsics Mih�ly, haz�nk els� munk�svez�re m�r a harmincas �vekben az ut�pista szocialista �llamban gondolkodott,azonban � is,Marxhoz hasonl�an, azt �llap�totta meg,hogy akkoriban a t�k�s �talakul�s volt napirenden. A l�nyeg emellett az,hogy mindh�rom t�bor-1789 forradalm�rai,az ut�pista szocialist�k �s Marx�k is tudt�k j�l,hogy mi a baloldal �s mi a jobb,vagy egy�ltal�n az � szem�kben mi az �rt�k,mi a maradis�g: a baloldal az,amely a t�rsadalmi halad�st,az emberek egyenl�s�g�t,az el�jogok felsz�mol�s�t,a szeg�ny embereket k�pvisel� hatalom megalapoz�s�t t�zte ki c�lul-persze tudval�v�,hogy a halad�s radikalit�sa �s �rnyalata,m�rt�ke mindig is k�l�nb�z� volt. Metternich kancell�r szem�ben,aki a legnagyobb magyarr�l megvet�en nyilatkozott, Sz�chenyi egy k�z�ns�ges felforgat�, l�z�t�,az ezer�ves szentkoron�s alkotm�ny megbolygat�ja volt m�rs�keltebb reformelk�pzel�sei mellett is,Pet�fi �s T�ncsics szem�ben pedig a radik�lis tr�nfoszt� Kossuth is a  g�g�s nagyurak sz�sz�l�j�nak sz�m�tott.

 Ezen nagyj�b�l pontos �s egy�rtelm� meg�llap�t�s-m�minthogy ki van baloldalon �s ki jobboldalon,eg�szen a rendszerv�lt�s nyit�ny�ig egy�rtelm� is maradt magyarhonban. Azonban az 1994-es korm�nyv�lt�st k�vet�en ,miut�n az emberek tapasztalatai,csal�d�sai is r�j�tszottak,lavinak�nt elindult a k�z�letben egyfajta fogalomzavar,amelyet m�g sok�ig neh�z is lesz kibogozni,csup�n annyit tehet�nk,hogy az alapfonalakat ragadjuk meg.

   Az MSZP r�szben arra is hivatkozva,hogy a K�d�r-rendszer �r�k�se,az emberek szem�ben ugyan annak szimb�lum�v� v�lt,�gy az emberek j�r�sze el is hitte annak �lbaloldalis�g�t,azonban nem az. Mindenesetre a r�gi p�rtk�derek egyr�sze �s a k�zhangulat, a nosztalgia r�v�n sikerrel tudta azt elhitetni,amit .Val�j�ban nem m�sr�l,mint a rendszerv�lt�s balsz�rny�r�l van sz�,amely azonban a baloldallal nem azonos. Tudniillik nem a t�rsadalmi halad�s�rt k�zd,nem az�rt,hogy az emberek min�l kev�sb� f�ggjenek gazdas�gi hatalmakt�l �s hogy munk�shatalom legyen,�pp ellenkez�leg-angol mint�ra,csup�n att�l "baloldali",hogy a mel�sok�rt van az intenz�v munkahelyteremt�ssel-ett�l azonban nem baloldali egy szervezet vagy mozgalom. M�sfel�l tudjuk,hogy �k is t�mogatt�k a multinacion�lis t�k�t �s annak hazai kiszolg�l�it,�gy nyilv�n a klasszikus �rtelmez�snek megfelel�en,az uralkod� oszt�lyok p�rtja �s nem a mel�sok�, a szeg�ny emberek�. Azonban hogy a rendszerv�lt�s balsz�rnya,sokak szem�ben azt jelenti,hogy � is a hiteles baloldal-r�szben jogos felvet�s�k arra is hivatkozva, hogy a hazai fasiz�l�d�ssal szemben a n�pfrontos antifasiszta akci�kat-Demokratikus Koal�ci�,Balodali Kerekasztal stb.-f�k�nt �k vagy a hozz�juk hasonl� �lbaloldali mozgalmak kezdem�nyezik.

  A helyzetet bonyol�tja,hogy nemcsak �k jobboldaliak alapb�l,miut�n munk�sellenes int�zked�sekkel l�ptek fel,hanem a fideszesek, a jobbikosok �s egy�b ultrajobboldali szervezetek is. Tudniillik nemcsak a mel�sokat kiszolg�ltatott� t�v� �lbalos mozgalmak jobboldaliak,hanem a klasszikus etalon szerint azok is �s f�leg azok,akik a t�rt�nelmi trad�ci�khoz ny�lnak vissza �s rendk��v�l elutas�t�ak �gy a szeg�ny emberekkel �s az als�bb n�pr�tegekkel,mint ak�rmilyen t�rsadalmi halad�s,demokratikus elk�telezetts�gekkel szemben. Az �jdzsentrik sz�sz�l�i nem  v�letlen�l b�tor sz�sz�l�i a szentkoron�s t�rsadalmi rendszernek: nekik  az ezer�ves mozdulatlan t�rsadalmi rend az�ltal felel meg t�k�letesnek,hogy a parasztnak �s a mel�snak kuss volt a neve, a nagys�gos �r pedig, ha m�shol nem,de saj�t faluj�ban istenk�nt rendelkezhetett  szeg�ny emberek �lete felett-hogy ebb�l k�s�bb sz�ls�s�ges mozgalom �s fasizmus lett,sem v�letlen,tudniillik  a dzsentri, a nagys�gos �s tekintetes �r vagy a ki tudja hanyadik kisisten fels�bbrend�,emberek m�lt�s�g�ra fittyet h�ny� m�st megal�z� viselked�se a fasizmus gyakorlati megval�s�t�s�nak �pp�gy megfelelt t�k�letesen,mint Hitler,illetve Nietzsche elm�leti alapvet�se az �bermenschr�l.

  Ilyen helyzetben a jobboldal �s a fasizmus baloldaliaskod�sa, szoci�lis demag�gi�ja elm�letileg m�sodlagos,a gyakorlatban azonban elkeseredett emberek milli�inak megt�veszt�s�re b�ven sok. Sokszor el�g behelyettes�teni baloldali jelszavakkal  �s m�ris k�sz a fasizmus-�gy,mint mel�s helyett a nemzet,a csal�d fogalm�t, vagy a burzsuj helyett a kozmopolita vagy a ny�ltan vagy burkoltan zsid�z� fogalmakat. Hogy ezek mi�rt nem lehetnek emellett se baloldaliak? Nos egyszer�: a baloldal nem kommunist�zik �s nem zsid�zik- a kommunist�z�s mint szitoksz� haszn�lata eleve kiz�rja a baloldalis�got. Emellett a hazai munk�smozgalomban is megjelentek bizonyos jelent�seltol�d�sok, tudniillik vannak mozgalmak,ir�nyzatok,amelyek a nagymagyarkod�s ir�ny�ba tol�dtak el  a magyar �ruk,magyar term�kek,magyar mit tudjuk is mi mik fennhangos hirdet�s�vel a hazai �jnacionalizmus kell�s k�zep�n,ugyanakkor sz�ls�jobboldali f�rumokon is olvasni olyan cikkeket,amelyek a baloldalt megsz�gyen�tve a n�pek bar�ts�g�nak sz�ks�g�ess�g�r�l besz�lnek a sorsk�z�ss�gre hivatkozva.

 Ellenben eme fogalomzavarra l�tezik megold�s,amelyet fentebb m�r kit�rgyaltunk. Mindenesetre a legfontosabb �nmegval�s�t�sban gondolkodni,k�zdeni az�rt,hogy a mel�sok az �let b�rmely ter�let�n �rv�nyes�lhessnek,es�lyegyenl�s�g�k biztos�ttass�k,ne l�pjen �letbe �ket h�tr�nyosan �rint� munkat�rv�nyk�nyvek �s egy�ltal�n legyen t�rsadalmi bke, b�k�ben egy�tt�lhess�nk m�s n�pekkel,az embert,az emberi �rt�ket, a kult�r�k egyenrang�s�g�t vegy�k figyelembe. Aki ezt elfogadja, minden tov�bbi n�lk�l baloldali. Hogy a fogalmi z�rzavar tov�bbra is fennmaradjon,az�rt azonban a hazai t�ke �s a multinacion�lis t�ke tov�bbra is tesz,c�ljuk ezen z�rzavar fenntart�sa.

B.De�k Andr�s