JOBBOLDALIAK ISMÉT AKCIÓBAN

KÜLÖNKIADÁS

     A naptár 2007.november 17.-ét írt. Előző nap még szinte senki sem tudta, hogy mi várható másnap: több szélsőséges szervezet is engedély nélküli be nem jelentett tüntetést tartott a Batthyány-örökmécsesnél. A hatóságok a demonstrációt  feloszlatták és vagy tizenhat személyt őrizetbe vettek:köztük egy tudósítót és több,magukat Kossuth térieknek nevező nemzeti radikális kereszteslovagot is.

    Ilyen és ehhez hasonló események az utóbbi másfél esztendő történései óta szinte már megszokottak:különösen a 2006.szeptemberi szélsőséges megmozdulások óta. Bár hozzá kell tennünk,hogy  már a 2002 júliusában lezajlott hídfoglaló akció sem volt bejelentve. Az engedély nélküli jobboldali demonstrációk azonban főleg a második Gyurcsány-kabinet megalakulása óta váltak rendszeressé,emberek millióinak idegeit borzolva. Már a Medgyessy-kormány idején tartott hídblokád sem volt túl népszerű: elég csak arra utalnunk,hogy számos diák ekkor éppen a vizsgájára iparkodott, ráadásul a mentők munkáját is akadályozták a fasisztoid élharcosok. Hasonlóak mondhatók el a tavaly októberi és az idei autó-és kukagyújtogató jelenetek szervezőiről is,akik a kiérkező tűzoltókra is ellenségesen tekintettek. Nem beszélve arról,hogy nemcsak a demonstráció be nem jelentése,hanem annak módja is erőteljesen antidemokratikus és öncélú: a legutóbb október 26.-án fellépő hídfoglalók ugyanis nem voltak tekintettel arra,mekkora tumultust idéztek elő fellépésükkel. Ráadásul a tapasztalatok is azt mutatták,hogy a kenyérkereső többség, a bérből és fizetésből élő egyszerű emberek nyíltan gyűlölik  a népellenes neoliberális megszorító kormányt,sőt,szép számmal akadnak közöttük jobbos szimpatizánsok is,ám az utcai randalírozóktól még ők is elhatárolják magukat. Időnként a polgári erők is ezt teszik,ám igencsak felemás módon,hiszen sokszor teljesen egyoldalúan a kabinetet teszik felelőssé a kialakult zavargások,illetve az árpádsávos tobzódások miatt. Arról ugyanakkor mélységesen hallgatnak,hogy annakidején a jobboldali gyűjtőpárt kiépítésével, majd az álmunkásbarát-álérdekvédelmi makettek-polgári körök, gazda-és munkástagozatok stb. éppenhogy ők engedték ki a palackból a szélsőjobboldaliság szellemét azzal,hogy egy egész társadalmat behálózó könnyen mobilizálható fehér népfrontot teremtettek,ahol a szélsőséges antikommunizmus és az antiliberális inkvizíciós szellem a legkülönfélébb embereket is képes közös nevezőre hozni. Emiatt bizton számíthatunk arra,hogy ilyen be nem jelentett akciók többször is elő fognak fordulni, nem csupán a kormány elutasító hozzáállása miatt,hanem azért is,mivel,mint kihangsúlyozzuk:nem bejelentett rendezvényekről van szó,amelyekre gyakran a hatóságok sem tudnak előre felkészülni.

    A pórnép azonban nem támogatja ezeket a randalírozó prófétákat. Itt egy néhány ezer fős keménymagról van szó,amely igen szervezett ahhoz.hogy spontán megmozdulásokat szervezzen, ám puccsot nem tud végrehajtani,és az emberek zöme nem támogatja őket. Még Orbán Viktor hívei is elismerték többször,hogy ma az embereknek még van veszítenivalójuk: féltik állásukat,jövőjüket, mindennapi kenyerüket,így a lenini tézisekkel élve, a helyzet még nem érett meg semmilyen forradalomra és ezt  az egyszerű emberek is tudják jól. Egyelőre mindenki annak örül, hogy egyáltalán van hol dolgozni, meg tudnak élni valahogy,szerény kis  életszínvonalukat fenn tudják tartani. Senki sem kér a bizonytalanságból, a felbolydult életvitelből és különösen nem az utcai harcokból, ahol még az életük is veszélybe kerülhet. Különben is már mindenkiből elegük van: a tegnap még panelprolizó,ma már azonban érdekes módon jobboldali plebejus eszméket szajkózó Fideszből és a felesleges magyarkodásból éppúgy,mint az állandóan balhézó árpádsávos kereszteslovagokból vagy az egyik megszorító akciókat a másik után hozó,álszocialista honatyákból. A nép nem kormányokban,hanem inkább rendszerben gondolkodik és ebben nagyon kritikus. Nem randalírozással,kuka-és autógyújtogatással kíván helyzetén javítani és nem kívánja a műbalhékat,ám sajnos áldozata az állandó ígérgetéseknek, a manipulálgatásoknak és a demagóg szólamoknak. A nép csak egyet szeretne:nyugalmat. De ebben minden benne foglaltatik: a stabil munkahelyi háttér, a biztos megélhetés, a magánélethez vagy a szórakozáshoz és a szabadidős tevékenységhez való lehetőség éppúgy,mint a szociális védelem vagy a népbarát igazságszolgáltatás. Ezeket a lehetőségeket kellene biztosítani és kifejleszteni,nem az utcákat háborús övezetté változtatni vagy hídfoglaló akciókat szervezni.

B.Deák András

ÚJABB VASUTASSZTRÁJK:BÍZTATÓ JELEK?

KÜLÖNKIADÁS

    November 21.-én újból leáll a vasúti forgalom az országban,ezúttal hosszabb időre,mint eddig: a vasutasok érdekkképviseletének szóvivői reggel hattól délig tartó sztrájkot hirdettek a mellékvonalak tervezett megszüntetése elleni tiltakozásul. Ráadásul nemcsak ők,hanem a pedagógusok is felfüggesztik a munkát ezen a napon.

    Nem született ugyanis megállapodás a munkabeszüntetők és a gazdasági tárca szóvivői között. Jellemző módon a kormány gazdasági szakemberei kijelentették,hogy a munkavállalók szóvivői ugyan részt vehetnek az ágazat jövőjét érintő tárgyalásokon, ám a sztrájk nem lehet tárgya gazdasági jellegű döntéseknek. Magyarán az illetékes íróasztal mögül szemlélődő honatyák nem tárgyalnak a tiltakozókkal,és nem is érdekli őket,ki mit gondol. Ez a hozzállás nem ismeretlen a többmillió bérből és fizetésből élők számára: a hírhedt Gyurcsány-csomag és a tandíj kapcsán az MSZP politikusai leszögezték,hogy egy jottányit sem engednek a megszorító reformintézkedésekből,azokat végigviszik,ha törik, ha szakad.

    De nem partnerei a dolgozóknak az ellenzék szóvivői sem: bármennyire is álmunkásbarát szólamokat pufogtatnak jobboldali populista demagógjaink, ők éppúgy ellenségei a dolgozók jogainak,akárcsak az álszocialista-neoliberális koalíció. Emlékezhetünk arra,hogy a Fidesz mindenható frontemberei 1999-ben és 2002-ben is több ízben megtagadták az érdemi tárgyalásokat a szakszervezetekkel,amelyek az ő szemükben panelprolik és MSZP-bérenceknek lettek titulálva. Ugyanez a polgári koalíció változtatta meg a Munka Törvénykönyvét is,a vállalkozók és a munkáltatók javára és a dolgozók kárára is. Ahogyan az sem mellékes,hogy a közelmúltban a szintén a nemzeti jobboldalhoz tartozó Sólyom László,a parlamentarizmus szentségére hivatkozva,megtagadta,hogy a dolgozói érdekképviseletek a jövőben közhatalmi jogosítványokkal bírjanak.

    Az egymást váltó redszerváltás utáni kormányok tehát nem érdekeltek a dolgozók jogainak kiterjesztésében. Az azonban hosszabb távon mindenképpen bíztató és örvendetes,hogy több szakszervezet együttes erővel,egymással összefogva lép fel  a neoliberális prófétákkal szemben,ahogyan az sem lebecsülendő,hogy egy-egy kisebb munkahelyen,illetve néhány ágazatban születnek meg időnként bérfejlesztéssel kapcsolatos kompromisszumos egyezmények. Kívánom,hogy a dolgozók összefogása ilyen irányban tovább folytatódjék,és érjünk el együtt az ágazatok dolgozóinak összefogásával minél több eredményt a nemzetközi tőkével és hazai kiszolgálóival szemben.

B.Deák András

 SZOLIDARITÁS A VASUTASSZTRÁJKKAL

 KÜLÖNKIADÁS

    2007.november 7.-én reggel hat órakor ismételten leállt a vasúti forgalom Magyarországon. Az ok a közelmúltban lezajlott, szintén kétórás munkabeszüntetéshez hasonlóan az,hpgy az álszocialista Gyurcsány-kormány az értelmetlen és szakszerűtlen takarékossági politika jegyében újabb vasúti szárnyvonalak felszámolását tervezi.

    A sztrájkolók aggodalma nem alaptalan,annak ellenére sem,hogy a kabinet szóvivői szerint az elképzelés még csak tervezet:március elején például egyebek közt Dél-Magyarországon több vonalat is megszüntettek,ma pedig a kormány intézkedései miatt több Zala-megye menti település is vasút nélkül marad.  Vannak helyek,ahol az illetékes önkormányzatok iparkodnak fenntartani valahogy a helyi vasútvonalat,illetve akadnak falvak,amelyek közlekedését Volánbusszal  kívánják megoldani.A kormány szakértői azzal érvelnek állandó jelleggel, hogy ezen vonalak vagy járatok fenntartása veszteséges, ráadásul nem egy vonatszerelvény kihasználatlan. Igen ám, de nem mindegy,melyik napszakban mérik fel a mindenható kormány frontemberei a közlekedést:előfordult már olyan eset,hogy például egy hazai népszerű fürdőhely kihasználtságát a télen végzett felmérések alapján ítélték meg,amikor nyilvánvaló,hogy kevesebben látogatnak strandot még abban az estben is,ha az rendelkezik fedett medencével. Nos,kb.ilyesmi logika alapján ítélkezhettek minden bizonnyal a MÁV vonalairól is. Maga a sztrájk is túlmutat önmagán. Tudniillik nem csupán arról van szó,hogy elítélendő a járatok felszámolása,hanem arról is,hogy az álbaloldali kabinet fiskális-neoliberális szemlélete mit eredményez:a legutóbbi másfél esztendőben megszaporodott félpályás útlezárások, a távolsági buszos dolgozók, a reptéri alkalmazottak és a vasutasok sztrájkja ,a kórházak és iskolák bezárása elleni tiltakozó akciók önmagukért beszélnek.De a sorozatnak még ezzel sincs vége: a koalíció 2009-től be kívánja vezetni az ingatlanadót. Az álmunkásbarát jobboldali populista fideszes honatyák pedig éppúgy ellenérdekeltek a tervezett adó benemvezetésében,mint a koalíció neoliberális-vadkapitalista kereszteslovagjai, mivel az ingatlanadónak csupán a formája ellen,és nem maga az adó ellen tiltakoztak.A legfrisebb fejlemények szerint érték-és nem területalapú módon számítják majd ki az adott ingatlan taksáját.

    Ebben a játszmában egyébként az élet más területein is sajátos módon politizálnak jobboldali demagóg prófétáink. A kabinet tevékenységét folyton támadják, ám amikor lenne lehetőség cselekvésre,sehol nincsenek. Polgári körös vagy árpádsávos titánjaink a nagy összefogás jegyében nem akadályozták meg a környezetvédőkhöz hasonló élőlánccal vagy polgári engedetlenséggel,uram bocsá:utcai randalírozással a szóbanforgó vasútvonalak felszámolását. Ellenzéki honatyáink jobboldali rohamosztagaik segítségével nem tettek semmit a középiskolák bezárása ellen.Orbán Viktor hívei 1998-as hatalomrajutásukkor sem törölték el a tandíjat. És félő,hogy hasonló marad a helyzet a vasút esetében is: a fellengzős polgári erők nem fognak megakadályozni semmilyen megszorító intézkedést. Ők járják az országot,népszavazósdit, baloldalosdit játszanak,szónoklataikban agyonsajnálják az egyszerű embereket meg a népet,de semmi több. Csupán arra mennek rá,hogy minél jobban erősítsék az őket esetleg hatalomrajuttató szavazóbázisukat.Tudniillik akár tetszik,akár nem, a Fidesz és a nemzeti jobboldal úttörő szerepet játszott a gyűlölt rendszerváltásban,és mindössze csak annyiban különbözik az MSZP-től vagy a szabad demokratáktól,hogy egy másik tőkés elit-illetve érdekcsoportot képviselnek,felhasználva a népet hatalmi játszmáik sakkfigurájaként. A napokban jelent meg egy írás az egyik internetes honlapon,amely arra mutat rá,hogy már  a Kádár-korszakban megjelentek azok az erők,amelyek a pártot nem eszméje,hanem karrierlehetőségeik miatt támogatták:belőlük lett a mai rendszerváltó elit. Ők azok,akik az egymásramutogatásban, a nép felhasználásában,valamint a multik kiszolgálásában egymást a legagresszívebb eszközökkel is iparkodnak túllicitálni,mialatt hazánk újból a hárommillió rongyos országává vált.A szóbanforgó vasutassztrájk erre is nagyon jól rámutat.

    Mi,egyszerű emberek, azaz a bérből és fizetésből élő munkavállalók, szegénysorban és létbizonytalanságban élő,mindennapi megélhetési nehézségekkel küszködő kisemberek,kisvállalkozók és kistermelők, jövő nélküli fiatalok és mindenki, aki ki van szolgáltatva az egymást váltó kormányok antiszociális politikájának,együttérzünk a munkabeszüntetőkkel. És együttérzünk mindazokkal,akik puszta megélhetési problémáik miatt kivonulnak az utcára,vagy ha nem,azokkal rokonszenvez és a lelke mélyén támogatja őket.Kívánom,hogy ha szükséges,minél több ilyen és ehhez hasonló akciókkal figyelmeztessük honatyáinkat arra,hogy a nép sorsát nem lehet íróasztalok mögül,flancos üzleti monstrumok tárgyalótermében vagy egy pazar vacsora közben eldönteni.Hiszem és vallom,hogy ma már nem csupán a parlament az a fórum,ahol a néppel kapcsolatban törvénykezni lehet:szükséges lenne a háromoldalú érdekegyeztetési fórumok hatáskörét kiterjeszteni és a mindenkori kormányokra és parlamenti pártokra nézve kötelezővé tenni azok döntését.Vessünk be minden törvényes eszközt a dolgozók és az egyszerű emberek érdekeinek figyelembevételéért.Ehhez szeretnék kívánni sok sikert és eredményes munkát.

B.Deák András