A TILTOTT JELKÉP KÁLVÁRIÁJA

    A legutóbbi napokban ismételten felvetődött a vörös csillag nyilvános használatának kérdése.A nemzetközi munkásmozgalom szimbóluma 1993 áprilisa óta önkényuralmi jelképnek minősül,ezért nyilvánosság előtti használata bűncselekménynek számít.

    Különösen a legutóbbi években történtek meglehetősen nagy port kavaró fejlemények ezen a téren.2004-ben és 2005-ben munkáspárti vezető személyiségek használták a vörös csillagot ünnepi rendezvények alkalmából,amiért is eljárás indult ellenük tiltott önkényuralmi jelkép használata címén.Ugyanebben az időben egy vidéki településen egy demokrata fórumos honatya tett feljelentést a helység egyik közéleti tisztségviselője ellen,aki ugyanezzel a szimbólummal díszítette fel a nyilvános helyen lévő karácsonyfa tetejét.Az illető hiába védekezett azzal,hogy szándékának semmi köze az agyonszidott kommunista diktatúrának titulált rendszerhez:az eljárás megindult ellene.De ez még semmi.Szintén a közelmúltban vetette fel egy fehér érzelmektől fűtött kereszteslovag,hogy a Heineken márkanevet viselő sörösdobozokról,illetve -üvegekről is száműzni kell a vörös csillagot.Még akkor is,ha ez egy nemzetközi termék,amely szintén nem kötődik semmilyen módon hozzá.Vannak,akik azzal indokolják,hogy márpedig a nemzetközi cégnek is tudomásul kell vennie,hogy Magyarországon ilyen törvények vannak érvényben.

    És félő,hogy jövő időben is ragozhatjuk ezt a kijelentést.A mai közéleti szereplőknek eszük ágában sincs újból legalizálni a vörös csillag vagy a sarló és a kalapács viselését.A képlet nem is olyan bonyolult,főként akkor nem,ha abból a tézisből indulunk ki,hogy az egymással marakodó nagyobb pártokat,illetve azok híveit a dühödt és korlátolt antikommunista érzület közös nevezőre hozza.Logikus:a rendszerváltó erők ellenérdekeltek a szocializmus visszaállításában.A mentalitásuk azonban eltérő annak indoklásában,miért is ítélik el a negyvenéves pártállamot.

              A liberálisok tévedése

    A neoliberális-félszocdem oldalt a szabad demokrata-elitista próféták és sajnálatos módon a szocialisták zöme képviseli.Ők arra hivatkoznak, hogy mind a fasizmus és a horogkereszt,mind a kommnunizmus szélsőséges ideológia.Csakhogy.Ez egy hamis tézis.Egyfelől azért,mert a két eszme ég és föld.Albániát és Romániát leszámítva ugyanis, szinte valamennyi országban-Csehszlovákia, Szovjetunió,Lengyelország,Kína,Magyarország stb. jelentkeztek számottevő reformer irányzatok a pátvezetéseken belül,amelyek finomítottak a sztálinista jellegű rendszereken,sőt,még a két említett balkáni államban is akadtak hasonlóan mentalitású szocialista gondolkodók.Tehát:a szocialista rendszereknek voltak kevésbé szélsőséges,emberarcú modelleik.Ugyanez a fasiszta diktatúrákról nem mondható el.Franco tábornok vagy Pinochet chilei diktátor rezsimjei sohasem mutattak enyhülést vagy ha igen,az magát a rendszert nem igazán érintette.Fasiszta vagy náci jellegű pártok harcosai soha nem kértek tetteikért senkitől bocsánatot.Náluk nem volt az SZKP 1956-os XX.kongresszusához hasonló esemény,ahol beismerték volna bűneiket.De ami a legfontosabb,a szocialista eszme,a kereszténységhez hasonlóan,az egyenlőséget,mindenki esélyegyenlőségét,az elnyomott és szegény osztályok felszabadítását hirdeti.Nem véletlen az sem,hogy Latin-Amerikában számos jezsuita kispap a vörösök híve napjainkban is.Ezzel szemben a fasisztoid eszmék hittérítő  kereszteslovagjai a farkastörvényekből,az erősek fennmaradásából és a gyengék könyörtelen elpusztulásából,az erősek felsőbbrendűségéből,a nekik nem tetsző fajok vagy más eszmék  képviselőinek fizikai megsemmisítéséből indulnak ki.A kommunista eszme legfeljebb elferdülhet olyan irányba,mint Sztálin,Pol-Pot vagy Ceausescu szisztémája,de erről nem az eszme,hanem az adott társadalmi körülmények és az emberi gyarlóság tehet.A szélsőjobbos eszmék azonban alapvetően antihumánusok.

    Emellett az sem mellékes,hogy kormánypárti honatyáink,akik rózsadombi villáikból vagy íróasztalok mellől szemlélik Magyarországot,nem is ezzel az indokkal ellenzik a munkásmozgalmi embléma viselhetőségét.Ha ugyanis a fenti logikát tekintve,csak a szélsőjobbos jelképeket tiltanák-a mi gondolatunk szerint jogosan,mint emberiség elleni szimbólumot-saját esküdt ellenségüket,a dolgozókat,a pórnépet,azaz az alsó néprétegeket erősítenék.Liberális-szociálliberális prófétáink azonban jobban félnek tőlük,mint az árpádsávosoktól.Horogkeresztet viselni ugyan tilos,ám más szimbólumok mögé bújva  felléphetnek,akár brutálisan is,a Magyar Rádiót ostromolva vagy autókat felgyújtva is.Bár azt hirdetik a liberálisok,hogy jobb a középút,azaz se bal,se jobb szélső,ez egyfelől nem tükröz semmiféle mélyebb társadalmi osztályismeretet,másfelől nem is veszik ezt komolyan.Tudjuk ugyanis,hogy a harmincas évek Németországában szintén balra zárt,ám jobbra annál nyitottabb volt a rendszer.Az eredmény pedig Hitler sötét diktatúrája és a második világégés lett.

       A nemzeti jobboldal elvakultsága

    Nemzeti radikális,jobboldali populista honatyáink még szélsőségesebben utasítják el a vörös csillag nyilvános viselésének újbóli engedélyezését.Orbán Viktor,illetve Csurka István hívei ma is gyakran az elmaradt rendszerváltásról papolnak.Nekik mindenki kommunista,aki tőlük eltérő nézetet vall.Azaz,a kommunista,a bolsi,bolsevista,vörös stb.számukra szitokszót, becsmérlő,lenéző árnyalatú kifejezést jelent.Az álmunkásbarát szerepben tetszelgő legnagyobb ellenzéki párt hatalmi esélyeinek növelése érdekében ugyan kisajátítja a baloldali eszméket-a szegény emberekre,újabban a plebejusokra való hivatkozással-ám nézeteinek ugyanolyan erős tartóoszlopa a kommunistázás,mint az álbaloldali szlogenek tömkelege.Emiatt ezen oldal már csak emiatt is a legnagyobb riválisát a kommunista érzületűekben látja,akik joggal vádolhatják a Fideszt azzal,hogy tőlük kölcsönzi demagóg álmunkásbarát nézeteit.A vörös csillagért folytatott küzdelmet emellett az is nehezíti,hogy a baloldal potenciális szavazóbázisát,azaz a kilátástalan jövőben élő egyszerű embereket éppen ezen retorika révén állítják  a polgári erők a maguk oldalára,amelyben az álcivil-álérdekvédelmi makettek,a társadalmat behálózván hatékony segítséget nyújtanak.Emiatt a kommunista és haladó baloldali pártok támogatottsága is gyengül,ezzel együtt a szimbólumért való harc is hátrányt szenved.

    Magyarország szégyene

    A rendszerváltó elitet súlyos felelősség terheli a kialakult helyzetért.Az egy dolog,hogy a hatékony agymosásnak köszönhetően az emberek manapság nem foglalkoznak ezzel az eszmével vagy rosszabb esetben utálják is.Az is egy dolog,hogy a napi nehézségekkel küszködő kisembereket az árak alakulása vagy a jövő jobban érdekli a vörös csillag ügyénél.Az azonban már elgondolkodtató,hogy csak mi,magyarok tudunk olyan embereket kitermelni, akik egy sörmárkában is önkényuralmi emblémát vélnek felfedezni.Íme az a magyarhon,amelynek rendszerváltó kereszteslovagjai meg akarják mutatni,ki a jani.Álszocialista-álliberális élharcosaink a legvidámabb barakkból,azaz a Szovjetunió leghűségesebb testvéréből az USA legodaadóbb csatlósát csinálták:hazánk kormánypárti honatyái a minap készségesen ajánlották fel segítségüket az afganisztáni misszióhoz,akárcsak az iraki akcióhoz.Nem számít,hogy ezzel a józanabb német és francia diplomáciával is szembekerültünk. Ilyen mentalitás mellett nem csoda,ha azt a jelképet,amit másutt nem tiltanak,pont nálunk nem engedélyeznek.Jelenleg ez az ország antikommunistább akar lenni a legádázabb kommunistagyűlölőnél.amerikaibb az USA-nál is.Gyűlölni kell azt a rendszert,amelyet az akkori elit-sokan közülük ma álszocialista vagy szélsőjobbos élharcosok-két évtizede még olyan készségesen kiszolgált. Ez azonban hosszabb távon kedvezhet a vörös csillag ügyének:minél jobban és minél álszentebb módon tiltanak valamit,annál dacosabban fogják viselni.Sőt,meglehet,hogy eljön majd az az idő,amikor többen fognak seregleni a vörös csillag zászlaja alá,mint ma az árpádsávos lobogók köré.

B.Deák András