�PRILIS 4. �ZENETE

�

��� �prilis 4.�n �nnepelj�k Magyarorsz�g felszabadul�s�nak �vfordul�j�t.B�r egyes t�rt�nelmi adatok szerint val�j�ban csak n�h�ny nappal k�s�bb tudt�k a szovjet csapatok haz�nkat teljes eg�sz�ben felszabad�tani,a l�nyeg nem a konkr�t id�ponton, hanem a t�bb mint negyven �vig piros bet�s napk�nt �nnepelt esem�ny m�ig �rv�nyes �zenet�n van. M�g akkor is, ha a rendszerv�lt�s �ta neoliber�lis, illetve nemzeti konzervat�v pr�f�t�ink egyszer�en csup�n szovjet megsz�ll�s kezdetek�nt emlegetik 1945 �prilis�nak eme jeles napj�t.

�

�� L�ssuk mindenekel�tt az esem�nyek nemzetk�zi h�tter�t.Egyfel�l adott volt egy olyan katonai t�mb-a tengelyhatalmak-amelynek tagjak�nt az �ri Magyarorsz�g vezet�i a hitleri N�metorsz�g agressz�v n�pellenes, fasiszta h�bor�j�t t�mogatt�k.Miut�n 1942-43 fordul�j�n N�metorsz�g terjeszked�s�t Szt�lingr�dn�l a szovjetek meg�ll�tott�k, majd a V�r�s Hadsereg ellent�mad�sba ment �t, illetve az antifasiszta koal�ci� tagjai a nyugati fronton is veres�get m�rtek a n�ci vil�guralom �lharcosaira, Horthy Mikl�s korm�nyz� �s az uralkod� oszt�lyok angolbar�t k�rei is a h�bor�b�l val� kil�p�s lehet�s�geit latolgatt�k. Igen �m, csakhogy az �llamf� �s k�rnyezete elk�pzel�se-hogy tudniillik angol-amerikai seg�ts�ggel szabad�ts�k fel a n�ci megsz�ll�s al�l, megel�zend� a szovjetek meg�rkez�s�t-semmilyen szempontb�l nem volt realiz�lhat�, legfeljebb Horthy�k szemellenz�s antibolsevista l�t�k�r�nek felelt meg.Arr�l nem is besz�lve, hogy a korm�nyz�t nemcsakhogy feh�rterrorista k�l�n�tm�nyesek seg�tett�k hatalomra, hanem alapvet�en az � �s munkat�rsai-Teleki P�l, Bethlen Istv�n gr�fok, G�mb�s Gyula stb.-is azt a politik�t t�mogatt�k, amely a trianoni hat�rok rev�zi�j�t t�mogatta magyar�n Hitlert �s Mussolinit el�g hossz� ideig, �gy Horthy szem�lye a retrogr�d antikommunista nyugati hatalmak meg�rkez�se eset�n is nemk�v�natos lett volna minden bizonnyal.Ebb�l a szempontb�l teljesen mell�kes, hogy 1944-45-ben Franciaorsz�gban �s Olaszorsz�gban is er�teljes balratol�d�s j�tsz�dott le a belpolitikai �letben. A vesztes N�metorsz�g nyugati fel�ben �pp�gy nem a fasiszt�k vagy a II. Vilmos cs�sz�r korszak�t visszas�r� r�giv�g�s� milit�ns konzervat�v er�k ker�ltek hatalomra, ahogyan It�li�ban sem a kir�lyi rezsim garnit�r�ja vezette tov�bb az orsz�got.

� M�sodszor:valamennyi orsz�gban a fasiszt�k �s a vel�k kollabor�l�k elleni harcban a v�r�s�k, a partiz�nok �s a vel�k szimpatiz�l� szervezett munk�sok �s kisemberek j�rtak az �len,nemcsak haz�nkban, hanem az eg�sz vil�gon,papok csup�n kisebb m�rt�kben szeg�ltek szembe a n�met megsz�ll�kkal,nem kism�rt�kben antikommunista retrogr�d be�ll�totts�guk miatt.Az orsz�gok �let�nek fellend�t�s�ben, a helyre�ll�t�si munk�latokban is els�sorban a v�r�s vezet�s alatt �ll� szervezett munk�sok v�llaltak oroszl�nr�szt a k�l�nf�le f�ldoszt� bizotts�gok, direkt�riumok, munk�stan�csok stb. r�v�n, amelyek az alulr�l szervez�d� szocialista alap� civil t�rsadalom cs�r�it alkott�k.Enn�lfogva minden joguk megvolt ahhoz, hogy az �ket �s a szeg�nysorban �l� f�ldm�veseket k�pvisel� szervezetek, majd p�rtok gyakorolhassanak egyeduralmat a magyarhon �let�ben. Emellett az sem egy elhanyagolhat� szempont, hogy az orsz�g legal�bb minim�lis polg�ri demokratikus �talak�t�s�t is g�tl� feud�lis maradv�nyok felsz�mol�sa-az eg�szs�gtelen birtokrendszerre, a dzsentroid be�ll�totts�g� helyi kiskir�lyok hatalm�ra vagy a f�lfasiszta katonai szervezetekre gondoljunk-is a ma m�r agyonszidott kommunista-balos szoci�ldemokrata-n�pi �r�k alkotta koal�ci� nev�hez f�z�dik.Ugyan�gy partiz�nok fogt�k el Mussolinit, illetve zavart�k el az olasz kir�lyi dinaszti�t is �s sz�moltak le a sz�ls�jobboldali elemekkel Franciaorsz�gban is, csakhogy nyugati p�ld�kat eml�ts�nk.Az m�r m�s k�rd�s, hogy se a hazai, se pedig a globaliz�l�d�-amerikaniz�lt nyugati k�z�let nagyobbik r�sze nem igaz�n tett pozit�v gesztust a v�r�s eszm�k h�vei fel�-lesz�m�tva tal�n azt, hogy az angol kir�lyi akad�mia Marxot �tt�r� jelent�s�ggel b�r� teoretikusnak ismerte el a k�zelm�ltban.

�

� Harmadszor:mai rendszerv�lt� neoliber�lis �s kereszt�ny-nemzeti kereszteslovagjaink se Horthy�kra, se pedig Winston Churchillre nem igaz�n hivatkozhatnak.Ut�bbi �llamf�rfi ugyanis egyes forr�sok szerint a lefegyverzett n�cik bevet�s�t latolgatta a n�pi demokratikus terjeszked�s meg�ll�t�s�ra.Abban az id�ben a brit minisztereln�k, akit a munk�sp�rti Attlee v�ltott fel, nem volt m�r annyira mindenhat� t�nyez�, mint a n�metek elleni harc idej�n-tegy�k hozz�:m�g a m�sodik vil�gh�bor� idej�n sem.M�sfel�l Churchill antikommunista n�zetei mellett is annak a szervez�d� antifasiszta koal�ci�nak volt a tagja a kommunistabar�tnak szint�n nem nevezhet� Charles De Gaulle-lal egyetemben, amely nemcsak t�mogatta a szt�lini Szovjetun�t, hanem azt is j�v�hagyta, hogy kisebb m�rt�kben nyugati sz�vets�gesek jelenl�t�ben, fel�gyelje t�rs�g�nk demokratikus �talakul�s�t.Magyar�n hozz�j�rultak ahhoz, hogy haz�nkban(is) a Szovjetuni� szabad kezet kapjon. Mik�nt a sz�vets�gesek is ir�ny�t�an sz�ltak bele adott orsz�gaik �let�be:1944-47 k�z�tt a franci�kn�l �s az olaszokn�l dobog�s helyen szerepeltek a kommunist�k, akik korm�nypoz�ci�ba ker�ltek,�m 1947 m�jus�ra mindk�t orsz�gban kiszor�tott�k �ket a sz�banforg� �llamok vezet�s�b�l.Mindezek m�r �nmagukban is megc�folj�k a p�ld�ul Horthy�k mellett kardoskod�kat:a volt korm�nyz� bar�tai ugyanis azt gondolt�k, hogy szovjetellenes �llel k�thetnek sz�vets�get a koal�ci� nagyhatalmaival.

�

� Mindenesetre a felszabadul�s eddig nem l�tott m�rt�k� �s jelent�s�g� alkalmat teremtett az �vsz�zadokon kereszt�l len�zett �s t�bb oldalr�l is kizs�km�nyolt egyszer� emberek sz�m�ra.Megteremtett�k negyven �v alatt a szocialista nagyipar alapjait, amely nemcsak a n�pi demokratikus t�bor ipari teljes�tm�nyeit hatv�nyozta meg, hanem a szervez�d� termel�sz�vetkezetekkel egyetemben eg�sz t�rs�gek, orsz�gr�szek kult�r�lis �s mindennapi �let�t, infrastrukt�r�j�t is m�k�dtett�k. Nyugaton �s vil�gszerte az izmosod� agr�rszektor mellett a kisfilmek, illetve a mesefilmek �s egy�b hungarikumok v�ltak ismertt�:Jap�nban p�ld�ul az ut�bbi id�ben a szocre�l korszak Magyarorsz�g�nak mes�i �s k�nyvei v�ltak egyre n�pszer�bb�.Mindezek tengely�n arra is m�d ny�lott, hogy l�trej�jj�n vagy egy civil szf�ra a nemzetis�gek kult�r�lis szervezetei vagy a n�pfrontos klubok, egyes�letek r�v�n, vagy pedig hogy kialakuljon egy eg�szs�ges, modern �rtelemben vett, k�nnyen regener�l�d� k�z�poszt�ly, amely l�pcs�t jelenthetett volna�a dolgoz�k tehets�ges gyermekei sz�m�ra eg�szen a cs�csig, azaz:alapot biztos�thatott volna a tud�s-�s tehets�galap� t�rsadalmi mobilit�s sz�m�ra.Ez a folyamat azonban a rendszerv�lt�s idej�n �s annak r�v�n megszakadt, majd vissz�j�ra fordult. Napjainkban Magyarorsz�g �tesett a l� t�ls� oldal�ra, azaz a sereghajt�k k�z�tt kullog szinte minden �rtelemben:az eddigi legvid�mabb barakk, amely rugalmasan tudott a Szovjetuni� elv�r�saihoz alkalmazkodni, ma m�r sz�ls�s�ges m�don az Egyes�lt �llamok ig�nyeit szolg�lja ki, ak�r a divatot �s a vil�g v�ltoz�sai ir�nti szeml�letm�dot, ak�r a diplom�ci�t vessz�k alapul:haz�nk vezet� r�tegei amerikaibbak akarnak lenni Amerik�n�l, liber�lisabbak a legliber�lisabbakn�l,demokrat�bbak a legdemokrat�bbaknak cs�foltakn�l is. Az m�r m�s k�rd�s, hogy ki mit nevez demokr�ci�nak ma. �m n�lunk nem igaz�n ildomos ilyesmin gondolkodni. M�g akkor sem, ha a nagy rendszerv�lt�s �ta emberek milli�i l�tbizonytalans�gban �s szeg�nys�gben, n�h�ny ezren pedig kih�v� j�m�dban �lnek. Haz�nk halad� gondolkod�i �s teoretikusai na meg az egyszer� emberek milli�i mindent kezdhetnek el�lr�l. �prilis 4.-e ma is aktu�lis.

B.De�k Andr�s