���������������������������������������� MINDENNAPI VERSENYSZELLEM

�

���� Piacgazdas�gban �s rohan� vil�gban �l�nk:a rendszerv�lt�s �ta szinte teljesen �talakult emberi �letvitelt az �lland� rohan�s, a megfesz�tett �letritmus �pp�gy meghat�rozza, mint a holtig tart� tanul�sra �p�l� modell vagy az �tlagpolg�rt a b�lcs�t�l a s�rig v�gigk�s�r� versenyszellem.

�� K�l�n�sen ezut�bbi t�nyez� az,amelynek neh�zs�geit�l egyszer� emberek, dolgoz�k milli�i szenvednek,ak�r �szreveszik azt maguk k�r�l,ak�r nem.M�r a nagy fordulat els� esztendeit�l kitapinthat� volt az �vod�s korban elkezd�d� nagyzol�s a tehet�s csal�db�l sz�rmaz� gyermekek k�r�ben.Ahogyan arra is volt p�lda, hogy az Antall-korm�ny idej�n nyeregbe ker�lt t�rt�nelmi egyh�zak egyes t�lbuzg� h�vei sz�ls�s�ges kijelent�sekre ragadtatt�k el magukat:volt olyan kisiskol�s p�ld�ul, aki egy telev�zi�s interj� sor�n kereken megmondta:� nem tudja elk�pzelni, hogy olyan di�kokkal �lljon sz�ba, akik nem vall�sosak.Ami azonban tal�n m�g enn�l is fontosabb, az az, hogy k�l�n�sen az 1991-92-es privatiz�ci�s int�zked�sek �ta egyre kih�v�bb� v�lt a vagyoni-j�vedelmi �s mentalit�sbeli k�l�nbs�g az emberek k�z�tt.A kisemberek d�nt� t�bbs�ge vagy munkan�lk�liv� v�lt, vagy k�nytelen lett �hb�r�rt kiszolg�ltatott k�r�lm�nyek k�z�tt dolgozni a hamarosan betelep�l� multinacion�lis c�gek telephelyein.Miut�n a korl�tlan versenyszellem miatt ma m�r hi� �br�ndnak t�nik a szocializmus alatti t�bbgener�ci�s szaktud�s �s biztos munkalehet�s�g, emiatt a t�bbmilli� b�rb�l �s fizet�sb�l �l� dolgoz� vagy p�lyakezd� fiatal j�v�je teljesen kisz�m�thatatlan, amely els�sorban annak k�sz�nhet�, hogy ebben a vil�gban mindig a v�ltoz� k�n�lat hat�rozza meg a munkalehet�s�get.A dolgoz�-m�r ha egy�ltal�n nem t�lkoros, azaz negyven �v feletti-k�nytelen �lete v�g�ig sz�ks�g szerint �tk�peztetni mag�t, �m m�g ez sem garant�l hosszabb t�v� meg�lhet�si lehet�s�get. Ebb�l az k�vetkezik, hogy ugyanaz�rt a minim�lis meg�lhet�si szint�rt a kisember k�nytelen min�l t�bbet robotolni, esetleg bej�rni messzir�l a legk�zelebbi v�rosba a munka miatt.Reggel rohan a munk�ba, este pedig f�radtan d�l le,azaz mondhatjuk azt is, hogy egyszer�en nincs is mag�n�lete. M�sok k�nytelenek plusz munk�t is bev�llalni, hogy egy�ltal�n jussanak egy�nileg vagy csal�djuk r�v�n egyr�l a kett�re.Hogy az mennyire siker�l, az m�r persze mell�kes, az azonban biztos, hogy a rendszerv�lt�s �ta megtollasodott milliomosok-milli�rdosok �letvitel�t a legkem�nyebb robot mellett sem �rik utol.

� A m�sik oldalon pedig a csal�dalap�t�st �s a p�rkapcsolatok l�tes�t�s�t szinte lehetetlenn� teszi az emberek �let�nek valamennyi mozzanat�t v�gigk�s�r� manipulat�v m�diaipar.Sz�mos ponyvareg�ny, bulv�rkiadv�ny j�tt l�tre a legut�bbi k�t �vtizedben, amelyek izgalmas pletyk�kkal, szt�rok, k�z�leti szem�lyis�gek mag�n�let�vel foglalkoznak.Nem is egy rendszerkritikus elemz�s vil�g�tott r� arra, hogy m�g a hetvenes-nyolcvanas esztend�kben m�g ig�nyes olvas�k�z�ns�g volt Magyarorsz�gon �s a k�nyvt�rba j�r�s mindennapi kult�r�lis tev�kenys�g volt, addig napjainkban alig olvasnak a fiatalok, �m a szappanoper�k �s a k�nnyed ponyvareg�nyek ir�nti �rdekl�d�s�k ann�l ink�bb megn�tt.Ez els�sorban a divatvil�g mindenhat�v� v�l�s�nak tudhat� be:napjainkra a fogyaszt�i mentalit�s meggy�kerez�se miatt emberi kapcsolatok l�tes�t�s�ben az anyagiak, a divat dikt�lta magas elv�r�sok teljes�t�se vagy nem teljes�t�se jelenti a szempontot, nem pedig a bels� emberi tulajdons�gok.Akadnak ugyan rekl�mok, amelyek arra �szt�n�znek, hogy "L�gy �nmagad!",�m ezek �pp�gy a rendszer stabiliz�l�sa ir�ny�ba hatnak, mint a szint�n a rendszer alapjait k�pez� t�rt�nelmi egyh�zak, amelyek hit alapj�n fogj�k �ssze az embereket, �m val�s probl�m�ik megold�s�ra-l�v�n, hogy nem oszt�lyszempontokban gondolkoznak, s�t, azt tagadj�k is-egy�ltal�n nem alkalmasak.

� A legut�bbi �vekben sz�lettek ugyan olyan int�zked�sek,amelyek r�vidt�von a kil�t�stalans�g �rzet�t cs�kkenteni k�v�nj�k.A legut�bbi �vekben betelep�lt multinacion�lis v�llalatok munkahelyl�tes�t� akci�j�n k�v�l idesorolhatjuk az eg�szs�g�gyi dolgoz�k b�r�nek tervezett emel�s�t, iletve a r�gi szakm�k presztizs�nek vissza�ll�t�s�ra ir�nyul� t�rekv�seket:az ut�bbi �vekben p�ld�ul olasz c�g keresett j�l k�pzett magyar szakmunk�sokat. Az int�zked�ssel a korm�ny c�lja�a hazai szellemi munkaer� elv�ndorl�s�nak megakad�lyoz�sa, amely m�lt�nyoland�, de csup�n r�vidt�v� elgondol�s, mivel maga a rendszer tov�bbra is t�k�s alapokon nyugodna. Igaz �tt�r�st a divat mindenhat�s�g�nak, egyeduralm�nak cs�kken�se, valamint az jelenten�, ha s szakmai-szabadid�s szervezetek s�lya� a j�v�ben a k�z�leti d�nt�shozatal szintj�n is megn�vekedne.

B.De�k Andr�s