K�TKAMAR�S �RDEKK�PVISELET

    A rendszerv�lt�s �ta t�bb �zben is felvet�d�tt a k�tkamar�s parlament bevezet�s�nek gondolata. Az erre vonatkoz� k�l�nb�z� elk�pzel�seket azonban honaty�ink elt�r� indokokb�l rendszeresen sutba dobt�k: m�r a kilencvenes �vek elej�n bebizonyosodott ugyanis, hogy magyarorsz�gi viszonyok k�z�tt a parlamentarizmusnak csup�n valamely elavult modellje val�sulhat meg.

    M�r 1988-89 fordul�j�n felvetett�k az akkori reformkommunist�k, hogy az �j rendszerben l�trej�jj�n egy k�pviseleti alapon m�k�d� m�sodik h�z a hagyom�nyos orsz�ggy�l�s mellett.Ennek kivitelez�s�re egyfel�l az�rt nem ker�lt sor,mivel a rendszerv�lt� elit semmilyen "n�puralmasdira"eml�keztet� megold�sba nem ment bele,arr�l nem is besz�lve,hogy a k�s�bbiekben sem igaz�n t�mogatt�k az egym�st v�lt� korm�nyok a civil t�rsadalom l�trej�tt�t �s �rdekk�pviselet�t. M�sr�szt tudvalev�,hogy b�rmennyire is nyugatmajmol� m�don viselkednek napjainkig is rendszerv�lt� honaty�ink,hazai talajon a tartom�nyok, r�gi�k vagy tag�llamok deleg�ci�j�ra �p�l� francia,n�met vagy olasz k�tkamar�s sziszt�ma nem igaz�n lenne m�k�d�k�pes. Emellett az sem lehanyagolhat� szempont,hogy az �ri Magyarorsz�got id�z� rang vagy m�lt�s�g alapj�n fel�ll�tott fels�h�z a konzervat�v-jobboldali sz�nezet� �s nem a szocializmusban gondolkod� ir�nyzatok t�rnyer�s�t er�s�tette volna.

    A Medgyessy-korm�ny 2002-es hatalomrajut�s�t k�vet�en �jb�l napirendre ker�lt a k�rd�s. Az �tlet kimunk�l�i egy olyan �sszetett m�sodik parlamenti h�z bevezet�s�t t�zt�k ki c�lul, amelyben a k�l�nf�le civil szervezetek mellett a magyarorsz�gi kisebbs�gek k�pvisel�i is helyet kaptak volna. Ez�ttal a szabad demokrat�k ellenz�se mellett amiatt futott z�tonyra a koncepci�, hogy az egyes parlamenti p�rtok sz�viv�i a k�tharmados t�mogatotts�g elv�re hivatkozva utas�tott�k el az orsz�ggy�l�si reform javaslat�t. A kisebbik korm�nyp�rt pr�f�t�i a doktr�ner liberalizmus �gisze alatt azzal(is) �rveltek,hogy a t�rv�nyhoz�sban p�rtoknak �s nem k�l�nf�le t�rsadalmi f�rumoknak van helye.

    Legut�bb 2006 december�ben egy m�sfajta t�rt�nelmi szitu�ci�ban mer�lt fel a k�tkamar�s sziszt�ma gondolata. Ez�ttal a Liga szakszervezeti konf�der�ci� aktivist�i l�ptek fel kezdem�nyez�leg:a dolgoz�i �rdekk�pviselet sz�viv�i a szakszervezetek,t�rsadalmi �s civil szervezetek deleg�ci�j�ra k�v�nt�k alapozni a m�sodik orsz�ggy�l�si h�z m�k�d�s�t. Ennek gondolat�t a m�sodik Gyurcs�ny-korm�ny dolgoz�ellenes int�zked�sei k�l�n�sen fel�rt�kelt�k,hiszen a k�m�letlen megszor�t� int�zked�sek megv�t�z�s�hoz sz�ks�ges lenne egy olyan m�sodik kamar�ra,ahol a dolgoz�i �rdekv�delmi f�rumok mellett a t�rsadalmi-civil szervezetek k�pesek lenn�nek v�t�t emelni a h�rhedt Gyurcs�ny-csomaggal szemben.Az eml�tett f�rumok mellett a hazai kisebbs�gek szerepv�llal�sa is el�seg�ten� a demokratikus Magyarorsz�g alapjainak lerak�s�t. Ez azonban,�gy t�nik, csup�n hossz�t�von val�s�that� meg. Ennek r�szben S�lyom L�szl� �s a jobboldal szakszervezet-ellenes magatart�sa,illetve a Fidesz munk�smozgalmat lej�rat� demag�gi�ja,r�szben az az oka,hogy a hazai elit-p�rt�ll�st�l f�ggetlen�l-a n�pi kezdem�nyez�sek tudom�sulv�tel�ben, plebejus sz�nezet� �rdekk�pviseleti megold�sok elfogad�s�ban �pp�gy ellen�rdekelt, mint a b�rb�l �s fizet�sb�l �l�k jogainak kiterjeszt�s�ben,b�rharc�nak t�mogat�s�ban.

B.De�k Andr�s