HOLTPONTON A MINIMÁLBÉR-TÁRGYALÁS

     Patthelyzet alakult ki a minimálbér kérdésében az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén: míg tavaly már novemberre megszületett a háromoldalú megállapodás, addig 2006 decemberében mindegyik fél dolgavégezetlenül hagyta el a tárgyalóasztalt.

     A szakszervezetek képviselői bruttó 13-15 százalékos bérfejlesztést tűztek ki célul,ezzel szemben a kormányoldal csupán hat, a munkaadói fél pedig 3-6 százalékos minimálkereset-emelést tart indokoltnak. Ez önmagában még nem lenne újdonság-2005-ben is csak a szocialista-szabadddemokrata kabinet kompromisszumos javaslatára,a gyárosok fogvicsorgatása mellett jött létre a legkisebb keresetről szóló egyezmény. Az okok is a régiek:a vállalatok szóvivői változatlanul irreálisnak tartják a dolgozók követeléseit, mondván:így kevesebb jut  a profitra, a cégek fejlesztésére. 1995 óta először fordul elő, hogy nincs országos szintű béralku.Ez nem véletlen:ahogyan annak idején a Horn-kormány, úgy a második Gyurcsány-kabinet is megszorító-karcsúsító intézkedésekre szánta el magát,amelyek során sajnálatos módon nincs helye holmi bérfejlesztősdinek. Emellett a koalíció szószólói arra is hivatkoznak, hogy a száznapos programokat és az ötven százalékos fizetésemelést követően összébb kell húzni a képzeletbeli nadrágszíjat. A képletet ugyanakkor tovább bonyolítja, hogy álszocialista honatyáink a közalkalmazottak és a versenyszféra keresőinek fizetését más kategóriába sorolják. Ennek értelmében Gyurcsányék az utóbbi szektor munkásainak 6-6.5 százalékos emelést javasolnak, a közszféra számára pedig jóformán semmit-ami nem is csoda, hiszen tavasz óta hírhedtté váltak a közalkalmazottak ellen irányuló leépítő-karcsúsító intézkedéseik. Az pedig a hab a tortán, hogy a tapasztalatok szerint a multicégeknél szinte nem is kötelező az országos háromoldalú béralku, itt ugyanis a béremelést és az évvégi prémiumot a teljesítményhez,valamint a várható inflációhoz vagy a cég profitjához mérik. Multinacionális vállalatok uralta hazánkban ez nem is utolsó szempont,így az sem véletlen, hogy a kormány igazságtalan bérpolitikája éppen a versenyszektort részesíti előnyben az állami alkalmazottakkal szemben.

     Ebben a helyzetben a kiutat a háromoldalú érdekegyeztetés tekintélyének helyreállítása, valódi tartalommal való feltöltése jelenthetné. Úgy tűnik ugyanis, hogy a Medgyessy-kormány által újból felállított OÉT csupán formális keret, ahol a munkások szóvivőit nem igazán tekintik egyenrangú tárgyalópartnernek. Ugyanakkor körvonalazódni látszik hosszabb távon Magyarországon is egyfajta szakszervezeti egység,ami többek között az érdekegyeztető tárgyalásokon is megnövelheti a dolgozói érdekképviseletek súlyát.Ezt az összetartást és szervezettséget jelzik például a civil szervezetek(motorosok,kerékpárosok, félpályás útlezárók stb.)egyre rendszeresebbé váló megmozdulásai vagy a pedagógusok melletti szolidaritás:a bérből és fizetésből élők mind nagyobb kiszolgáltatottsága és a létbizonytalanság egyre inkább radikalizálja a kisemberek tömegeit.

B.Deák András