GONDOLATOK A CHART�R�L

�� A k�zelm�ltban j�tt l�tre egy �j mozgalmi jelleg� kezdem�nyez�s Magyar Charta n�ven, amelynek elind�t�i r�szben liber�lis, a jelenlegi korm�nykoal�ci�hoz k�t�d� szoci�ldemokrata-szoci�lliber�lis �rtelmis�giek, illetve n�h�ny hazai munk�smozgalmi ir�nyzat.B�r a mozgalom l�trej�tte �ta m�g jobb�ra kev�s id� telt el, m�ris megoszlanak a v�lem�nyek arr�l, �rdemes volt-e avagy sem l�trehozni az 1992-es Demokratikus Chart�hoz hasonl� ir�nyzatot.

�� A szervezet c�lkit�z�se alapj�ban v�ve helyes �s el�remutat�, b�r erre vonatkoz�lag n�mi ellentmond�sok is felmer�lnek.Egyfel�l �rdemes a legk�l�nf�l�bb k�z�leti ir�nyzatokat, illetve azok szerepl�it vagy h�veit k�z�s nevez�re hozni, legyenek azok liber�lis-euroatlanti, szoci�ldemokrata �rzelm�ek vagy munk�smozgalm�rok, szakszervezeti aktivist�k, net�n apolitikus, de nyugalomra v�gy� �tlagpolg�rok.Abban ugyanis tal�n m�g a konzervat�v �rt�krend� mark�nsan baloldalellenes gondolkod�k is egyet�rtenek, hogy sem a 2002. j�liusi h�dfoglal� akci�ra,sem a 2006.szeptemberi sz�kh�zostromra, illetve az az�ta rendszeress� v�l� zavarg�sokra, aut�k felgy�jt�s�ra nincs sz�ks�g.Ja �s tegy�k hozz�:parlament�ris demokr�ci�t felv�llal� orsz�gban ez a v�ls�gmenedzsel�si st�lus megengedhetetlen.Mindezt csak er�s�ti, hogy p�ld�ul a Magyar Telev�zi� ostrom�nak m�sodik �vfordul�j�n a sz�ls�jobbos felvonul�k cig�nyoztak meg zsid�ztak.Ez pedig kiv�ltk�pp t�rhetetlen, ahogy �nmag�ban az is elfogadhatatlan, hogy egyre t�bb alkalommal zargatj�k a kisembereket agressz�v fell�p�s�kkel.Az sem teljesen mell�kes szempont, hogy tavaly augusztusban az �rp�ds�vos nagymagyar kereszteslovagok f�lkatonai szervezetet hoztak l�tre Magyar G�rda n�ven, amellyel hosszabb t�von a t�rv�nyes rend �s hatalom fej�re tudnak n�ni.Teh�t mindez semmik�pp sem toler�lhat�.A Charta egyik h�ve az antifasiszta mozgalom l�t�t t�bbek k�z�tt azzal is indokolta, hogy m�g rosszabb a helyzet, mint az Antall-korm�ny idej�n, mivel a sz�ls�s�gesen retrogr�d horthysta-f�lfasiszta jelleg� politiz�l�s ma m�r a mindennapokban is jelentkezik �s t�megmozgalomm� kezd v�lni-tegy�k hozz�:nem kis m�rt�kben a lakoss�g csaknem k�t �vtizedes elkeseredetts�ge miatt.

�� Azt�n itt j�nnek n�mi ellen�rvek is:akkoriban egy ellenz�kben l�v� p�rt �s annak szimpatiz�nsai h�rdett�k meg a Demokratikus Chart�t jogos felh�borod�sukban amiatt,hogy az �ri Magyarorsz�got visszas�r� kabinet drasztikusan l�pett fel a neki nemtetsz� tisztvisel�kkel szemben, a m�di�val szemben pedig rendszab�lyokat k�v�nt foganatos�tani.Napjainkban azonban korm�nyon l�v�k vetett�k fel az �j chartizmust,olyan szem�lyek, akik valljuk be:sokak szem�ben nem igaz�n n�pszer�ek.Nem igaz�n n�pszer�ek a megszor�t�sdik, az �lland� �remel�sek,a k�l�nf�le korrupci�s botr�nyok, illetve amiatt, hogy csak besz�lnek baloldali politik�r�l(manaps�g m�r az is ritka), ellenben az egyre ink�bb nyeregbe ker�lt multic�gek kegyeiben j�rnak.M�sk�nt fogalmazva:antidemokratikus, �lbaloldali-�lszocialista politik�jukkal �k maguk is a er�s�tik az �rp�ds�vos leg�nyek mozgalm�t az emberek elkeseredetts�ge �s kil�t�stalans�ga miatt.Azt azonban hozz� kell tenn�nk, hogy a polg�ri er�k is nagyban hozz�j�rultak a kialakult fesz�lt l�gk�rh�z az�ltal, hogy m�g 2002 t�j�k�n a kommunizmus neml�tez� r�mk�p�vel riogatva a lakoss�got, mozgalmakat, k�l�nf�le �lcivil maketteket hoztak l�tre Munk�stagozat,valamint Polg�ri K�r�k n�ven, ahol sikeresen tudtak t�meget szervezni a hazafiaskod�-nagymagyaros, Trianonra hivatkoz�, r�szben vall�sos sz�nezet� retorik�jukkal.

� Az mindenesetre t�ny, hogy b�rmely t�k�s korm�nyt hib�ztassuk is a kialakult helyzet�rt: a fasisztoid antikommunista-antiszemita probl�makezel�s nem megold�s semmire.Sem az emberek nyugalm�t, sem az orsz�g bels� b�k�j�t, sem a gazdas�g fejl�d�s�t nem szolg�lja,gy�l�letkelt�sre, usz�t�sra, a nemk�v�natos m�sk�nt gondolkod�k terroriz�l�s�ra azonban ann�l alkalmasabb.Ellenben a Charta szellemis�ge, annak baloldali-szocialista sz�nezet�(azaz munk�smozgalmi �s nem MSZP-s)�rtelmez�se t�mogatand� �s a k�pes lenne kimozd�tani az orsz�got a jelenlegi patthelyzetb�l.P�ld�ul azzal, hogy er�s�teni kell a dolgoz�k, illetve a munk�smozgalmi ir�nyzatok hatalm�t, befoly�s�t saj�t �let�k, haz�juk sors�nak ir�ny�t�s�ra, enged�lyezni minden munkahelyen dolgoz�i �rdekk�pviseletek m�k�d�s�t, azokat figyelembevenni �s term�szetesen az aktu�lpolitikai s�rdob�l�sok helyett nagyobb hangs�lyt helyezni, t�bb energi�t ford�tani a civil t�rsadalom alapjainak lerak�s�ra.Csak �gy lehetne hosszabb t�von is kifogni a szelet a randal�roz� csoportok vitorl�j�b�l.

B.De�k Andr�s