Napjainkban k�l�n�s fontoss�ggal b�r a n�pi kult�ra fogalma. Egyfel�l ez ma h�tt�rben van,nincs olyan �rv�nyes�l�si terepe,ahol k�pes lenne kibontakozni-radik�lisabb elemz�k szerint pedig m�ra ezt sz�t is vert�k. Mindenesetre t�ny,hogy a mai t�megkommunik�ci�s eszk�z�k j�r�sze vagy az olcs� �s ig�nytelen k�z�poszt�lyos szellemi term�keket,vagy pedig az el�kel�bbek kult�r�j�t-opera,operett stb.-r�szes�ti el�nyben,ahogy nem v�letlen az sem,hogy a mindenkori operab�lok ellen t�ntet�k is ezen m�fajokban az �ri sznob�ria rongyr�z�s�nak jelk�p�t l�tj�k.

 

 

 

  Hogy milyen dolgokat is nevezhet�nk n�pinek,az el�gg� nehezen megfoghat�,�gy nem csoda,ha sokan nem is tudj�k, mit jelent vagy rosszul �rtelmezik a n�pis�g fogalm�t. Sokunknak a n�pis�gr�l a n�pviselet,a n�pi mot�vumok vagy a t�jsz�l�sok jutnak esz�be,amelyek ugyan val�ban r�szei a n�pi kult�r�nak,�m azzal nem teljesen azonosak. Ugyanez igaz abban az esetben is,ha egy-egy t�jegys�g kisebb k�z�ss�geinek az �let�r�l van sz�.

 A nem marxista tudom�nyokban �s f�leg a k�zgazdas�gtanban ilyen fogalom majdhogynem nincs is,nem �rtelmezhet�. Ezen tudom�nyok lakoss�gr�l,n�pess�gr�l,ha pejorat�v megk�zel�t�sr�l van sz�,popul�ci�r�l,esetleg h�ztart�sokr�l vagy foglalkoz�s, j�vedelmi viszonyok szerinti megoszl�sr�l besz�l. Az � nyelv�k�n a munk�s, a dolgoz� vagy Hofi m�dra nevezve, a mel�s legfeljebb munkav�llal�,b�rb�l �s fizet�sb�l �l�,ilyen vagy olyan foglalkoz�s�,a k�zgazdas�gban pedig gyakran csup�n statisztikai mutat�,sz�madat. Vannak,akik a k�z�poszt�ly megnevez�st is �pp amiatt sem tal�lj�k megfelel� elnevez�snek,mert egyszer�en elitcsoportr�l van sz�,nem pedig arr�l, hogy a sz�madatokban a legals� �s a legfels� k�z�tt helyezkednek el.Arr�l nem is besz�lve, hogy ahol nagy a nyomor,ott k�z�poszt�lyr�l csak nagyon �vatos becsl�sek vagy megk�zel�t�sek alapj�n besz�lhet�nk.Mindenesetre mind a tudom�ny,mind a m�dia tesz is arr�l, hogy a n�pis�g fogalma ne r�gz�lj�n az emberekben-vagy ha igen, az igencsak torz �s hamis m�don.

 A n�pis�g dzsentroid vagy fasiszta �rtelmez�se alapj�n az uralkod� oszt�lyok is n�pnek sz�m�tanak,f�leg,ha a legf�bb hatalom idegen eredet� vagy annak titul�lt. A kalapos kir�ly hatalma idej�n a magyar nemesi rendek sz�m�ra a T�rsadalmi Szerz�d�s �s a felvil�gosod�s �rhatn�m �rtelmez�se kap�ra j�tt, tudniillik az idegen,azaz osztr�k �llami f�hatalommal szemben mint alattval�k n�pnek sz�m�tottak, s mint a szentkoronaeszme pr�f�t�i,fennen hirdett�k,hogy a n�pnek s nekik mint a Szent Korona tagjainak-azzal egyet�rt�sben lehet csak uralkodni-joguk van a zsarnoki hatalommal szemben fell�pni. A prolet�rdiktat�r�t k�vet�en �jb�l nyeregbe ker�lt ellenforradalmi diktat�ra alatt pedig n�pnek a j� magyar t�k�s,azaz a dzsentroid nemzeti �rzelm� gy�ros,kisebb tulajdonos,hivatalnok ,esetleg a magyar paraszt v�lt n�pp� az idegen eredet�nek tartott meggazdagodott iparosokkal szemben. Itt azonban egyfel�l az�rt sem lehet sz� n�pis�gr�l,mert a szentkoronatanos n�pis�g csak a hazai uralkod� oszt�lyok elz�rk�z�s�nak szimb�luma a gyakran k�lf�ldr�l j�v� halad� kih�v�sokkal szemben.Ennek az �ln�pis�gnek ma is vannak �rvei:p�ld�ul amikor az 1789-es nagy francia forradalmat is szabadk�m�ves �sszeesk�v�snek, az �rd�g aknamunk�j�nak tekintik,ahogy a korabeli osztr�k uralkod� k�r�k is len�z�en francia m�telyr�l besz�ltek.Jel��l annak,hogy a honi uralkod� oszt�ly semmin nem hajland� v�ltoztatni,semmilyen modern eszm�nek nem k�v�n eleget tenni m�g akkor sem, ha az orsz�got v�g�rv�nyesen elszigetelik.

 Az igazi n�pis�g azonban nem ebben rejlik. Hogy ki a n�p,azt m�r maguk a dzsentrik �s egy�b nagys�gos urak kijel�lt�k: az alja,a p�rok,pejorat�ve hangoztatva a cs�rhe, a plebs,a b�d�s paraszt,a koszos proli,egy�ltal�n az a t�meg,akik nekik vannak al�rendelve.A marxista terminol�gia csup�n tudom�nyos magyar�zatot adott ezen meg�llap�t�snak,amely szerint a n�p termel�munk�t v�gz� nem kizs�km�nyol� oszt�lyok �sszess�ge. A l�nyeg ebben van. S mivel maguk a n�pi festm�nyek /pl. Munk�csy Mih�ly:R�zsehord� n�/,k�ltem�nyek �s egy�b mot�vumok is a munk�t, a szorgoskod�st �s a mindenkinek megfelel�st,de emellett a term�szetess�get �s a nyugalomv�gyat sug�rozz�k,tudjuk a n�pr�l azt is,hogy a n�p az �ltal�ban nyitott �s k�zvetlen,csak egyszer�en �rteni kell a nyelv�t �s k�zt�k kell �lni.�s mivel a n�p �lete mindig is a t�l�l�sr�l, a ver�t�kes munk�r�l, a kem�ny k�zdelemr�l sz�lt,�gy �rthet�,ha Bart�k �s Kod�ly is arra a meg�ll�p�t�sra jutott,hogy a magyar, balk�ni,arab,stb.n�pi mot�vumok k�z�sek-�k ezt f�leg zenei t�ren mutatt�k ki,azonban a zene is egy olyan eszk�z,amellyel emberek, n�pek n�pcsoportok �rz�svil�g�t vagy egy�nis�g�t,karakter�t ki lehet fejezni. Ez pedig nem azonos az ig�nytelen m�fajjal,amely ink�bb p�nzt �s divatot l�t abban, hogy emberek �zl�s�t fel�lr�l ir�ny�tsa.

 A n�pis�g mint a szeg�ny emberek mindennapjainak a kifejez�d�se m�fajilag �s orsz�g szerint vagy filoz�fia alapj�n is k�l�nb�z� lehet. El lehet ilyen mot�vumokat j�tszani kisebb hangszerekkel is,gondoljunk a t�voli n�pek n�ds�pj�ra,egyszer� hangszereire, a hazai dorombra vagy a nyenyer�re,a latin n�pek dobjaira. Ha pedig a m�fajt vessz�k alapul,n�pi mot�vumnak sz�m�t az USA nyomornegyed�b�l kialakult rap,a punk vagy az anarchista kult�ra,a Beatles vagy az 1968-as �jbaloldali l�zad�k,illetve a hippik zen�je,akik a k�vetelm�nyk�zpont� vil�ggal szemben az embers�g �nmegval�s�t�s�t,nem pedig a polg�ri l�t norm�it �ll�tott�k k�z�ppontba-egyes tagjait  �zleti fog�sok r�v�n le is szerelt�k,illetve szt�rokat csin�ltak bel�l�k. A dolognak pedig itt a v�ge-tudniillik aki szt�r,az �ratlanul is kutya k�teles a "szakma" norm�it k�vetni,�let�t annak al�rendelni-maga az egy�nis�g �s az �nkifejez�d�s is megsz�nik ezzel. Emellett az �lt�zk�d�s is kifejezheti a n�pi mot�vumokat,�gymint n�lunk a csik�s viselet vagy a suba,a t�jjelleg� n�pviseleti form�k,de n�pi viselet lehet ak�rmilyen furcs�n hangozz�k is, a napjainkra divatt� v�lt farmer is-tudniillik a farmerviselet sem kell, hogy felt�tlen divatf�gg� legyen,m�sfel�l anno eredetileg a farmer szerel�s az amerikai f�ldm�vesek,illetve a parasztot �s a saj�t mag�nak neh�zs�geket felv�llalva boldogul� iparost is egyes�t� farmerember ruh�zata volt. De egy�ltal�n puszt�n az,ha valaki �nmag��rt �s nem a divat kedv��rt visel valamit,az m�r megfelel a n�pis�g ig�ny�nek,l�nyeg,hogy az ember egy�nis�g�t �s term�szetess�g�t kifejezze.

 A n�pis�g emellett jelenti azt is,hogy az emberek �ltal sz�les k�rben ismert vall�sokat vagy ideol�gi�kat sz� szerint �rtelmezik �s megtal�lj�k a n�ppel azt a hangot,amely r�v�n �k azt befogadj�k �s maguk k�p�re form�lj�k. Kzdj�k p�ld�ul a kereszt�nys�ggel.J�zus k�vet�i k�z�tt eg�szen tal�n az inkviz�ci� kor�ig jelent�s sz�mban akadtak olyanok,akik a kereszt�nys�get az �skommunista vagyonk�z�ss�g keretein bel�l,szeg�nys�gi fogadalommal k�pzelt�k el.�ket nema hatalom �s a vall�s egyeduralma �rdekelte,csup�n arra v�llalkoztak,hogy �let�ket az �ltaluk v�llalt vall�snak vetik al�,s k�zben m�sok b�nei�rt is felelnek-l�sd flagell�nsok,�nostoroz�k a k�z�pkorban.A kereszt�nys�g legkoraibb szakasz�ban ez �ltal�nos is volt,azonban id�vel az egyenl�k k�z�ss�g�n bel�l is kialakult az elk�l�n�l�s az �regek �s az �joncok,mesterek �s tan�tv�nyok k�z�tt,k�s�bb pedig az,hogy egyh�zi tiszts�geket csak bizonyos emberek v�laszthattak-maga a p�pa is eredetileg J�zus tan�tv�nyai k�z�l,azok ut�dak�nt ker�lt ki. Amerika felfedez�s�t k�vet�en pedig a Latin-Amerik�t ben�pes�t� jezsuita hitt�r�t�k k�t�ttek ki k�s�bb szocialista sz�nezet� tanokn�la,mi nem csoda,miut�n a kereszt�nys�g terjeszt�i mindv�gig arra t�rekedtek, hogy az egyszer� szeg�ny sorban �l� indi�nokkal meg tudj�k tal�lni a k�z�s hangot,megismerj�k azok �let�rz�seit,mindennapjait. Napjainkban pedig egy sor helyi orsz�gban a r�mai katolikus paps�g egy nem elhanyagolhat� r�sze egyben kommunista is,jelezve ezzel: aki ak�rmely vall�s ir�s�t bet�r�l-bet�re komolyan veszi,az el�bb-ut�bb az egyenl�s�g tisztelet�n�l lyukad ki-el�g belegondolni abba,hogy a vall�sok t�bbnyire azt tan�tj�k, hogy Isten el�tt mindenki egyenl�.�gy alakulhatott ki k�s�bb az arab szocializmus is. Emellett bele lehet gondolni abba is,hogy a buddhizmus egy sor orsz�gban is amiatt tudot elterjedni �s n�pszer�v� v�lni,mert p�ld�uzl annak egyik �ga,a mah�jana buddhizmus az emberek lelki megv�lt�s�t mindenki sz�m�ra lehet�v� tette oszt�lyhoz tartoz�sra val� tekintet n�lk�l. �gy �zsi�ban p�ld�ul kialakult a mongol l�maista-buddhizmus/amely a buddhizmusba �pp�gy be�p�tette a helyi m�toszokat,mint a kereszt�nys�g a magyar hitvil�g b�lv�nyait/,a k�nai csan vagy a jap�n zen buddhizmus. Ezt ugyan r�szben lehet �gy venni,hogy az eszme vagy a vall�s meg akar embereket h�d�tani,de v�gs�soron lehet �gyis n�zni/r�szben Kassai Ferenc �js�g�r� n�zeteire is hivatkozva/,hogy a szeretetalap��s az embereket elfogad�, toler�ns �rt�keket a n�pi kult�ra is jelent�s m�rt�kben gazdag�tja.

     Haz�nkban a n�pi kult�ra helyzete �sszetettebb. Mint el�z�ekben �rtam volt,haz�nkban a n�pi kult�r�t ma sokszor az �tideologiz�lt �ln�pi fasisztoid kult�ra jelenti,ami meg t�megcikk� v�lik,az a kommersz fogyaszt�i kult�ra,amely l�tsz�lag a p�rn�ppel iparkodik a hangot megtal�lni,azonban m�g a fent felv�zolt esetekben a n�pi kult�ra be�p�l �s az form�l �t,igaz�t �nmag�hoz egy �rt�krendet,addig itt a helyzet ford�tott: a fogyaszt�i jenkis kult�ra k�v�n embereket megform�lni finom er�szak �tj�n,az emberi szem�lyis�g fel�ldoz�s�val. Enn�l fogva miut�n a siker �s a karrier a legfontosabbak,ennek rendel�dik al� minden a kult�r�ban is-azaz mintha a b�csi operett st�lus�nak tenn�nek eleget. Aki pedig ezzel l�p�st nem tud tartani,az a kispolg�ri �rt�krendszerb�l kegyetlen�l kirost�l�dik. R�ad�sul itt �pp a karrier �s a csillog�s,nem mindig felt�tlenl a tehet�sg a legfontosabb-azaz fel�lr�l vez�relt kult�ragy�rt�snak lehet�nk szemtan�i-ezt magyarul divatnak nevezik. Ami az aktu�lisan szeretett elfogadott vagy elfogadtatott,annak kell megfelelni-vagy ha nem,akkor �gy j�rt az illet�.Szem�lyis�gr�l vagy arr�l,hogy term�szetes legyen valaki �s �nmag�t adja, sz� se lehet. Haz�nkban ugyan van marg�n n�pi kult�ra,ennek k�pvisel�it azonban nem a szt�rok �s a karrierist�k k�z�tt,hanem val�ban a n�p k�r�ben kell keresn�nk,cs�r�k,�rv�nyes�lni nem tud�k, l�zerek stb. k�z�tt.

B.De�k Andr�s