Ki legyen a magyarhoni  �llamf�?

   Napok,s�t hetek �ta megosztja az orsz�g k�zv�lem�ny�t a k�zt�rsas�gi eln�k lemond�sa,illetve az em�g�tt �ll� fejlem�nyek. A k�rd�st sokan sokf�lek�pp �rtelmezt�k m�r,ki Schmitt P�l oldal�r�l,ki pedig az eln�k ellen�ben.S�t,a m�dia a k�rd�st is abba az ir�nyba iparkodott terelni,vajon az adott szem�ly alkalmas-e vagy sem ezen szimbolikus poz�ci� bet�lt�s�re,nem pedig val�s probl�m�ra mutatott r�. Akadtak elemz�k-t�bbek k�z�tt az MKMP vezet�se is-akik ugyan r�mutattak a val�di probl�m�ra is-azazhogy a meg�lhet�si probl�m�k �s a szeg�nys�g sokkal fontosabbak enn�l-azonban ezt a konkr�t k�rd�sr�l elterel� sz�nd�kkal. A teljess�g kedv��rt meg kell eml�ten�nk,hogy ultrajobboldali csoportok egy r�sze a jelenlegi rendszerrel szemben a kir�lys�gban l�tja az alternat�v�t.

  Kezdj�k a legelej�n azzal,hogy a k�rd�s m�r r�g nem adott szem�lyekr�l sz�l.A s�lyos nemzetk�zi visszhangot is kiv�ltott szakdolgozati �gy csak a j�ghegy cs�csa,itt els�sorban arr�l van sz�,hogy id�nk�nt-s�t nem is t�l ritk�n- a n�pt�l �s a v�laszt�i akaratt�l f�ggetlen�tett politiz�l�s visszafel� s�lhet el. Term�szetesen a dologhoz hozz�tartozik,hogy haz�nkban �s �ltal�ban a rendszerv�lt� orsz�gokbana m�dia nagy�r. Azt szed �zekre �s vesz el�,akit csak akar �s amikor csak lehets�ges.  R�ad�sul ma m�r azt tartj�k a negyedik hatalmi �gnak,amelynek rendk�v�li a tudatform�l� hatalma-azaz ha valakiknek, az istenadta n�pnek valamilyen t�m�t odadobnak,akkor gondoskodnak is arr�l,hogy a t�ma az t�ma legyen. Emellett tudjuk azt is,hogy az ellenz�knek az a dolga,hogy a mi nem tetszik, amivel nem �rt egyet,azt b�r�lja-persze nyugati orsz�gokban konszenzus p�ld�ul konstrukt�v bizalmatlans�g,�j �llamf� vagy korm�nyf� kijel�l�se eset�n szokott volt lenn,magyarhonban azonban a konszenzus  m�g hasonl� �rt�keket vall� ir�nyzatok k�z�tt is el�g nehezen teremtetik.

  Emellett szinte ak�rmely k�z�leti szerepl�nek ki lehet teregetni a szennyes�t,v�lt vagy val�s viselt dolgair�l t�m�t nyitni. Sajnos ez szint�n belef�r a hazai bulv�rmonop�liumos k�z�letbe-azonban az m�r kev�sb�,ha emellett a st�lus r�tarti is. Miut�n haz�nkban vagy ezer �ven kereszt�l �rhatn�m dzsentri vil�g volt hatalmon,neh�z elk�pzelni,hogy magyarhon nyugati parlament�ris receptek alapj�n m�k�dj�k- a nagys�gos, tekintetes �s m�lt�s�gos urak,kegyelmes urak gondoskodtak is arr�l,hogy se a nyugati polg�ri demokratikus minta,se pedig a n�phatalom ne �rv�nyes�lhessen. �gy ez a hagyom�ny, a jenkis fogyaszt�i g�ggel �tv�zve a nempolitiz�l� emberekb�l is er�s nemtetsz�st v�lthat ki. Vissza is kanyarodtunk ezzel ahhoz,hogy mindenki maga d�nti el, vajon a bulv�rvil�gnak hisz-e vagy a j�zan �sz�rveknek vagy a makacs t�nyeknek-azonban maga az,hogy egy�ltal�n van mibe belek�tni, m�r probl�ma.Nap mint nap szinte m�st se hallani,mint ilyen meg olyan botr�nyokat,korrupci�s �gyeket k�l�n�sen olyan k�z�leti vagy m�diaszerepl�kr�l,akik �tt�r� szerepet v�llaltak a hivalkod�sban �s az �ri rongyr�z�sban,abban,hogy magukat k�l�nbek,jobbnak,mindenki felett �ll�nak tartott�k. Mert napjainkban istenk�nt viselkedni,felv�gni meg nagyzolni divat,s�t nem egy helyen �ratlan szab�ly. Ilyen l�gk�rben sokaknak visszatetsz� lehet nem midne ok n�lk�l,hogy akinek hatalma, p�nze stb. van,az b�rmit megtehet,m�sk�pp n�zve:ebben az orsz�gban ak�rmi el�fordulhat-ha azonban ugyanezt a rongyosok, a koszos prolik k�vetik el,az hal�los b�n-k�rem tisztelettel, ezt h�vj�k kett�s m�rc�nek.

  A m�sik legnagyobb probl�ma �pp ebben rejlik-azaz a n�pet, az istenadta n�pet, a koszos mel�sokat senki nem k�rdezi meg,annak v�lem�ny�t �s akarat�t vagy mell�zik, vagy bulv�rm�dra sz�pen elterelik. Mint tudjuk,�llamf�t nem a n�p v�laszt,hanem a parlamenti p�rtok. Ez sem v�letlen�l oldatott meg �gy,ahogy. A rendszerv�lt� elit retteg a n�phatalomt�l,�gy a k�zvetlen eln�kv�laszt�st�l is,mint �rd�g a t�mj�nt�l. R�szint a szentkoron�s alkotm�ny,r�szint a 2012 el�tti hivatkozott volt ugyan a n�pszuverenit�sra,meg a k�zvetlen demokr�ci�ra,azonban itt ink�bb az oligarchikus hatalomgyakorl�s van egyeduralmon.Ne az istenadta n�p d�nts�n. Majd mi azt eld�ntj�k-tr�f�kat f�lret�ve,a szentkoron�s monarchikus hatalomgyakorl�snak az a t�nyez� is kedvez,amikor a kevesek,beavatottak,arra hivatottak stb.-jelen esetben a parlament-d�nt az �llam els� ember�r�l-a kir�lys�g szellemis�ge tudniillik v�gig a szentkoronatanon,a kevesek hatalm�n meg azon alault, hogy a kir�ly szent �s s�rthetetlen,isteni eredet� hatalommal b�r. Majd a mindenhat� honaty�k odafenn eld�ntik, ki legyen a magyar eln�k,ebbe a n�p ne sz�ljon bele. R�ad�sul a l�l�b is kil�gott,amikor a legnagyobb ellenz�ki p�rt a jobboldali S�lyom L�szl� �jb�li jel�l�s�t javasolja-a kor�bbi k�zt�rsas�gi eln�kr�l tudott volt,hogy a szakszervezetek,dolgoz�i �s civil �rdekk�pviseletek parlamentbe emel�s�t �s a m�sodik kamar�t is ellenezte,a klasszikus nyugati alkotm�nyokra is hivatkozva,minthogy a parlamentarizmus p�rtokra �s nem pedig civil szf�r�ra �p�l. A szocialist�k is �pp�gy a nagyurak k�pvisel�i,ak�rcsak a jelenlegi dzsentrikorm�ny. Arr�l nem is besz�lve,hogy a c�mhez,titulusokhoz ragaszkod�s szint�n a r�gi �rhatn�m vil�g hagyat�ka-azaz a k�z�letben nem abban gondolkodnak,hogy mindenki ember-azaz az egyenl�s�g gondolat�t�l is viszolyognak-,hanem abban, ki milyen jogc�men k�vetelje meg a tiszteletet �nmaga sz�m�ra. Annak a gyakorlati �letben abszol�t semmi jelent�s�ge,hogy valaki doktor vagy sem-az �ri cafrangokhoz szokott magyar jobboldal azonban en�lk�l olyan,mint k�r�t�s h�s n�lk�l,hal v�z n�lk�l.

 A k�zvetlen eln�kv�lazt�s a mel�semberek sz�m�ra kedvez�bb lenne,tudniillik a v�laszt�i akaratra hivatkoz� k�ldet�studatos �llamf� a n�pre hivatkozva v�t�zhatna meg dolgoz�ellenes �s egy�b, a p�rn�pet s�jt� rendelkez�st. Ebben azonban a rendszerv�lt� elit t�k�letesen ellen�rdekelt,�gy nemcsak ennek napirendr�l lev�tel�vel iparkodik hatalm�t er�s�teni,hanem a bulv�rm�dia seg�ts�g�vel is,amely tesz arr�l, hogy b�szke,�ntudatos civil szervezet �s demokratikus k�zv�lem�ny ne j�hessen l�tre.

B.De�k Andr�s