Lassan �vsz�zada lesz annak,hogy 1920.j�nius 4.-�n Franciahonban az ellenforradalmi rendszer/!/diplomat�i al��rt�k azt a b�kedikt�tumot,amelyet maga Lenin is igazs�gtalannak, rabl� �s imperialista b�k�nek nevezett. Az�ta 92 esztend� telt el,a t�rt�nelmi esem�ny �s annak h�ttere meg�t�l�se azonban egy jott�nyit sem v�ltozott. Mindm�ig minden�rt a baloldalt hib�ztatj�k-teljesen igazs�gtalanul,azonban a jobboldal logik�j�t ismerve sajnos �rthet� m�don:Trianonnal nemcsak az elnyom� uralkod� oszt�ly politik�j�r�l semmit sem tehet� magyars�g milli� ker�ltek idegen elnyom�k fennhat�s�ga al�,hanem az ezer�ves szentkoron�s dics� magyar imp�rium is megsz�nt-amit a hazai labancos szeml�let� magyar uralkod� oszt�lyok sokkal nagyobb vesztes�gnek tartottak,mint saj�t n�p��rt val� agg�d�st. �s tegy�k hozz�,amit a magyar nagys�gos urak,tekintetes �s m�lt�s�gos stb. urak Moh�cs �ta is csak osztr�k szuronyok seg�ts�g�vel,saj�t p�rn�p�k el�rul�s�val tudtak fenntartani.Hogy Lenin ezt imperialista b�k�nek nevezte,�rtelmezhetj�k egyfel�l �gy,mint t�k�s hatalmak �s koron�s f�k emberek milli�it fel�ldoz� mag�nakci�ja,kardcs�rtet� ter�letszerz� politik�ja,m�sr�szt �gy,mint a szentkoron�s dzsentroid labancos magyar imperializmus k�vetkezm�nye. Hogy ezut�bbi mi�rt? Ez a kis �r�s err�l sz�l.

 

 

 

 

     Mint eml�tettem volt,Trianonnal elt�nt az ezer�ves magyar birodalmis�g,amely Habsburg sz�vets�ggel tartatott fenn. Enn�l fogva mindenki,aki a magyar dzsentrikhez nem tartozott vagy szemben�llt azok egyeduralm�rkod� p�khendi viselked�s�vel,p�rokat �s nem urakat len�z� mentalit�s�val,v�gig ellens�gnek sz�m�tott. Enn�lfogva a liber�lis �rtelmis�gi is ellens�g volt.  � mi�rt? Mert nemzetidegennek sz�m�ttatik a kutyab�r�s uras�gok szem�ben. Nemzetidegen,mert a liber�lis nem akart egyebet,mint a f�ldesurak elnyom� monop�lium�nak,�seik juss�n val� korl�tlan hatalm�nak megbont�s�t. A liber�lisok se cimbor�ltak a p�rn�ppel,s�t.  Nekik is �pp�gy megvolt a maguk bar�ti k�re,mint a nemesi oklev�llel b�r�knak,csak �ppen m�sfajta kirekeszt� kasztosodott r�tegb�l. De m�r ez is soknak sz�m�tott.  Tudniillik a D�zsa m�glyahal�l�t k�vet�en megalkotott 1514-es H�rmask�nyv is tudatosan,egy�rtelm�en jelezte: a magyar Szent Korona,mai sz�val a magyar t�rsadalom �r�kk�n �r�kk� olyan, amilyen. A paraszt az maradjon paraszt �s eg�sz �let�t �lje le ott hi�baval� g�rc�l�ssel,robotol�ssal,h�v ur�nak val� engedelemmel,ahova sz�letett.  Az urak hatalma �s birtoka maradjon csorb�thatatlan m�don v�ltozatlan,�v�k legyen kiz�r�lagos jog a hatalom birtokl�s�ra �gy a kir�lyi udvarban,mint a v�rmegy�kben �s ez az �llapot szent�r�sos m�don v�ltozatlan maradjon az id�k v�gezet�ig. Magyar�n kifejezve: az �ri t�rsadalom,amelyhez hasonl� csak a lengyel modell �s a c�rizmus volt,tudatosan moderniz�lhatatlannak lett ki�p�tve,minden kih�v�s �s v�ltoz�s elutas�t�s�n,az att�l val� elz�rk�z�son alapult.

 

 

 

    Tov�bb� a dzsentroid magyar imperializmus m�sodik alapill�r�nek sz�m�tott az orsz�g ter�leti integrit�sa. Az igaz,hogy se haz�nk,se kollekt�ve a Monarchia nem tudott gyarmatokat szerezni,szemben nemcsak a britekkel,amerikaiakkal,franci�kkal,hanem  a szint�n f�lfeud�lis-dzsentroid n�met cs�sz�ri hatalommal is,azonban a szentkoron�s-szentistv�ni magyar birodalomra,�s arra,hogy mekkora ter�letet nyomhat el �pp�gy,mint a hatalmas orosz c�r,a hazai �ri t�rsadalom v�gtelen�l b�szke �s r�tarti volt.  Erre a c�lra k�sz volt el�rulni len�zett n�p�t,�gy �rthet�,hogy mind R�k�czi fejedelmet,mind Kossuthot is 1849-ben is �s '67-ben k�szs�gesen �rulta el-de nemcsak az eml�tett t�rt�nelmi jeless�geket,hanem a n�pet �s a magyar halad�st is. �gy ebb�l ad�d�an,nemcsak a t�k�s imperializmust kiszolg�l� liber�lisokat,hanem minden halad� mozgalmat is ellens�gnek tekintett a magyar uras�g,nemegyszer okot adva Kossuthnak is a t�mad�sra-gondoljunk a kiegyez�s ut�ni �nkorm�nyzati k�pviseleti egyeduralomra, a virilizmusra,amely ha nem is nemesi alapon kezelte a v�laszt�kat,azonban gyakorlatilag az � �rdekeit szolg�lta azzal,hogy a legt�bebt ad�z�kat automatikusan beemelte a d�nt�shoz� test�letbe-m�g ha hozz�vessz�k,hogy nem nemesi hatalmas vagyonnal b�r� nagyt�k�s is belef�rt a k�rbe, a l�nyegen m�r csak az�rt se v�ltoztat a dolog,mert a csal�df�j�ra b�szke magyar imperialista len�zte a felkapaszkodottnak tartott,�zleti �rz�kkel b�r� vagyonos imperialist�t. A l�nyeg azonban ez volt: a hatalmi kiv�lts�gon egy jott�nyit se v�ltoztassunk.

 

 

   Trianon szempontj�b�l azonban a legsarkalatosabb k�rd�s volt a dzsentroid imperializmus magyarkod� politik�ja. Nemesnek lenni �s a szentkoron�hoz tartozni,ebben az orsz�gban �lni egy�ttal azt is jelentette,hogy magyar csak �s kiz�r�lag az lehet,aki itt �l,itt nemes. Ha pedig valaki a szentkorona r�sze,az igenis magyar,ak�r teszik az neki,ak�r nem, �s igenis hogy a magyarnak van jussa itt dirig�lni. A modern gondolkod� a nemzetis�gi k�rd�st �gy oldotta volna meg,hogy lehessen els� �s m�sodik nyelvet tanulni,sz�mar�nynak megfelel�en k�pviseltess�k a nemzetis�gi az adott ter�leten biztos�tva a nyelvi kult�r�lis �s egy�b kollekt�v auton�mi�t-ahogy a hib�ib�l tanul� Kossuth �s k�s�bb J�szi Oszk�r a nyelvi kantonos koncepci�j�val is hangoztatta. Nem,ilyesmir�l sz� se volt-az ad�d� neh�zs�geket �ri m�don, a monop�lium, a rang �s tekint�ly szenth�roms�g�val iparkodtak elint�zni,a k�nnyebbik �ton. Apponyi Albert k�s�bbi trianoni deleg�ci�vezet� �lenj�rt a nemzetis�gi iskol�kbani k�telez� magyaroktat�s szorgalmaz�s�val �pp�gy,mint az agr�rszocialista mozgalmak �s a munk�smozgalom ir�nti megnem�rt� hozz��ll�s�val-�ll�t�lag sem �,sem Ferenc J�zsef nem �rtette,mi�rt k�v�n egy mel�s sztr�jkolni vagy ak�rcsak t�rsadalmi k�rd�sekkel kapcsolatban is szakszervezetekbe t�m�r�lni. Ahhoz viszont �rtettek,hogy h�bor�zzanak a szomsz�dokkal, n�p�ket az ir�ntuk val� gondolkod�s n�lk�li felt�tlen lojalit�sra nevelve. A n�pekbe belevert�k,hogy ha kell,milli�k haljanak meg a cs�sz��rt meg a kir�ly�rt,az embers�gben �s az emberi jogok kim�r�s�ben azonban igen sz�kmark�ak voltak. Jellemz�,hogy a monarchiabeli uralkod� oszt�lyok a szint�n p�khendi �s n�p�t semmire se tart�,att�l azonban katon�s fegyelmet k�vetel� Vilmos cs�sz�rral val� bar�ts�ggal meg a katonai par�d�kkal voltak elfoglalva,nem azzal,hogy birodalmukat felvir�goztass�k. Mivel a magyar kir�lys�g is egy birodalom volt, a birodalmi logika, f�leg ha dzsentri logik�val p�rosul,�sszef�rhetetlen a demokr�ci�val.  Ett�l a fogalomt�l v�gig irt�ztak is hazai nagys�gos uraink. Az � szeml�letm�djuk nagyj�b�l �gy n�zett ki,hogy ugye adott az �ltaluk ezer �ve uralt szent imp�rium,ahol �k az urak �s parancsol�k,ha meg ezt k�ts�gbevonn�k,itt a h�tt�rben a fels�ges cs�sz�r, az osztr�k s�gor �s a n�met cs�sz�r,ha baj van. Vagyoni alapon eg�szen le a kis falvakig szint�n �k az atyaistenek mindenhol,�gy megszabhatj�k, mit tehet a b�d�s p�rn�p �s mi a k�teless�ge,megszabhatj�k,hogy itt azt a nyelvet besz�lje mindneki,amit a nagyurak. A napjainkban szt�rolt Tisza Istv�n emellett arr�l is h�rhedtt� v�lt,hogy nemcsak a p�rn�p vagy a nemzetis�gek,hanem a n�k fel� kiterjesztend� v�laszt�jognak is makacs ellens�ge volt. Sz�z sz�nak is egy v�ge van: az �ri Magyarorsz�gon aki nem a hatalmi k�r�kbe tartozott, nem sz�m�tott embernek.

 

 

   Ez azonban m�ig tart� �rv�nnyel megbosszulta �nmag�t. A magyar dzsentroid imperializmus kitermelte a rom�n, szerb, cseh stb. magyarellenes nacionalizmust,amelynek logik�ja ugyanaz, ford�tott el�jellel. M�sfel�l a hazai nemzetis�giek is k�sz�nt�k sz�pen,de nem a magyar szentkoron�s birodalomba ,hanem saj�t nyelv�k haszn�lat�t biztos�t� helyekre k�v�ntak integr�l�dni: a rom�n nemzetis�gi Rom�ni�ba, a szerb Jugoszl�vi�ba �s �gy tov�bb. Ez j�zan paraszti logik�val �rthet� is, tudniillik ki szeret olyan helyen �lni,ahol saj�t egy�ni �s kollekt�v tudat�val nem rendelkezhet,helyette a hatalom �s az er� jog�n m�s �rja el� neki,minek vallja mag�t.  M�sr�szt pedig az orsz�g sz�tes�se nyom�n j�ttek a forradalmak-amelyeket azonban semmilyen �sszeesk�v�k, szabadk�m�ves vagy egy�b felbujt�k nem robbantottak ki-azokat az �ri t�rsadalom k�rvallottai robbantott�k ki. J�tt a v�r�s gr�f,majd a prolet�rdiktat�ra,ahol haz�nk t�rt�nelm�ben el�sz�r, nemzetk�zileg pedig az 1871-es p�rizsi komm�nt �s az 1917-es orosz forradalmakat k�vet�en a dolgoz� n�p �s a len�zett p�rn�p kez�be vehette a hatalm�t-hogy az ezer�ves sz�p �ri vil�g egy csap�sra elt�nj�k,azt azonban a dzsentrik �s a nemzetk�zi t�k�s imperilaizmus nem t�rhette-ezek sz�vets�ge azt�n el is tiporta a r�vid �let� munk�shatalmat-azt a hatalmat,amely a nemzetis�gi k�rd�st �s haz�n ter�leti �ps�g�t is v�delmezni,rendezni k�v�nta. A nyeregbe ker�lt horthysta ellenforradalom ott folytatta,ahol 1918. okt�ber 31.-�n a n�pharag miatt abbahagyta,s�t m�g bossz�szomjasabb �s agressz�vebb lett. A nyeregbe ker�lt kereszt�ny-nemzeti kurzus haz�nk trag�di�j��rt saj�tos logik�ja alapj�n saj�t egyeduralm�rkod�sa nyom�n mag�ra harag�tott ellens�geit,azaz az �sszes nem nemesi r�teget tette felel�ss�,m�ig se gondolv�n arra,hogy Trianon-amit 1868-ban Kossuth is megj�solt-saj�t �nz�s�nek �s k�m�letlen hatalomv�gy�nak lett a  k�vetkezm�nye.

 

  A hazai jobboldal m�ig ezen ezer�ves reflexek alapj�n m�k�dik �s mindenkit ellens�g�nek tart,de f�leg a baloldalt,amely haz�nk halad�s�rt �s felz�rk�ztat�s��rt sz�llt s�kra mindv�gig-ahelyett,hogy elk�vetett hib�i�rt bocs�natot k�rne �s legal�bb a n�pek b�k�je, a m�lt lez�r�sa mellett tenne hitet.

 

 

B.De�k Andr�s