1956 BALOLDALI �RT�KE

    Honaty�ink a rendszerv�ltoz�s �ta �vr�l-�vre megeml�keznek az 1956.okt�ber 23.-i esem�nyekr�l.Azt azonban kevesen tudj�k,s�t tal�n nem is igaz�n akarj�k tudni,mi is volt a c�lja a hol ellenforradalomnak,hol pedig �pp ellenkez�leg:forradalomnak vagy n�pfelkel�snek nevezett t�rt�nelmi fejlem�nyeknek.

    Induljunk ki abb�l,hogy az esem�nyeket r�szben baloldali �rtelmis�giek,r�szben a szeg�nyparasztok,illetve maguk a dolgoz�k,teh�t a szocialista rendszer leger�sebb tart�oszlopai ind�tott�k.Ezt az is bizony�tja,hogy 1956 h�se,Nagy Imre m�r a Szt�lin hal�l�t k�vet� h�napokban korm�nyra jutott �s ebben a min�s�g�ben iparkodott reform�lni a p�rt�llamot.Ennek megvolt a nemzetk�zi h�ttere is,tudniillik a Kreml ura az a Nyikita Szergejevics Hruscsov lett,aki k�lf�ldi k�vet�ivel egy�tt a p�rt�llam fenntart�sa mellett az egyszem�lyi diktat�r�t a kollekt�v vezet�ssel v�ltotta fel.�gy ker�lt sor t�bbek k�z�tt Magyarorsz�gon is a p�rtf�titk�ri �s a korm�nyf�i posztok sz�tv�laszt�s�ra,illetve a reformer �s a szt�linista ir�nyzatok-mint k�s�bb l�thatjuk,r�vidt�v�-egy�ttm�k�d�s�re.Magyar�n:mind a szovjet vezet�s,mind a munk�sok �s a parasztok valamilyen m�sfajta szocializmust szerettek volna.Nagy Imre els� miniszters�ge alatt azt is lehet�v� tette,hogy az er�szakos t�eszes�t�ssel el�gedetlen f�ldm�vel�k kil�phessenek a termel�sz�vetkezetb�l.1955-ben azonban megindult a visszarendez�d�s Magyarorsz�gon,�s �jb�l a R�kosi vezette hatalmi ir�nyzat ker�lt nyeregbe,amely a szem�lyi kultuszra �p�t� politiz�l�st,a neh�zipar egyoldal� fejleszt�s�re �p�l� gazdas�gpolitik�t �s az er�szakos kollektiviz�l�st �pp ott folytatta,ahol 1953 nyar�n volt k�nytelen abbahagyni.Az okt�beri esem�nyeket pontosan ez (is)robbantotta ki.A szeg�nyparasztok,zsell�rek �s az agr�rprolet�rok �r�ltek az 1944-45-�s f�ldoszt�snak,s�t mag�nak a termel�sz�vetkezeti mozgalomnak is:napjainkban k�sz�lt egy tanulm�ny,amely 50 �vvel az esem�nyek ut�n is a term�szetesen �j alapokra helyezett agr�rsz�vetkezeti megold�st javasolja haz�nk mez�gazdas�ga sz�m�ra.A dolgoz�k is t�mogatt�k azt a rendszert,amely kivette a gy�rakat a t�k�sek kez�b�l,�s a dolgoz�k tulajdon�ba adta.Ennek a t�rekv�snek volt a jelszava a "Tied  a gy�r,magadnak �p�ted"szlogen is t�bbek k�z�tt. A halad� �rtelmis�gi k�r�k pedig az�rt v�ltak a n�pi demokratikus,majd  a szocialista rendszer h�veiv�,mivel elt�nt az az �ri vil�g,amely nemcsak a prolikat �s a p�rokat,hanem a szellemi munk�sokat is len�zte.R�szben a szt�linista p�rt�llam beidegz�d�sei is �rthet�ek:az �vsz�zadokon kereszt�l kizs�km�nyolt �s embersz�mba se vett p�rok t�rleszteni akart�k a k�lcs�nt �s revansot vettek a dzsentri-nagybirtokos,nagypolg�ri r�tegek rov�s�ra az �ket �rt s�relem�rt.Demokratikus hagyom�nyokkal nem rendelkez� f�lfeud�lis tekint�lyelvi m�ltja miatt Magyarorsz�g nem is termelhetett ki toler�ns vezet� r�teget az eddig elnyomott n�pr�tegek k�r�b�l.A r�kosista-szt�linista diktat�ra jogos s�relmei azonban onnant�l kezdve visszafel� s�ltek el,amikor a p�rton vagy a baloldali blokkon bel�l is ellens�get kerestek.A n�p nem ezt akarta.A n�p,azaz:az egyszer� emberek,a dolgoz�k,a zsell�rek,agr�rprolet�rok,szeg�nyparasztok �s a szocializmusban gondolkod� �rtelmis�g szocializmust szeretett volna,de nem ilyet.

    1956 okt�ber 23.-a emiatt robbant ki.Ami az ut�na k�vetkez� n�h�ny napban t�rt�nt,az nagyj�b�l pontos k�pet fest a szocializmus h�veinek val�s ig�nyeir�l.Az a Nagy Imre ker�lt �jb�l hatalomra,aki a val�di,sz� szerint �rtelmezend� -�gy fejezt�k ki akkoriban:emberarc� szocializmus modellj�t k�pviselte.A politikai �letben a szocialista t�bbp�rtrendszer val�sult meg:a korm�nyt m�r nem kiz�r�lag a R�kosi-klikk vezette Magyar Dolgoz�k P�rtja,hanem az egykori antifasiszta koal�ci� balsz�rnya,az 1946 m�rcius�ban alakult Baloldali Blokk egykori p�rtja,�s pedig a Pet�fi P�rt/volt n�pi balosok/,r�szint baloldali szoci�ldemokrat�k,r�szint a kommunista p�rt reformerei ir�ny�tott�k.�gy lett Nagy Imre munkat�rsa Luk�cs Gy�rgy marxista filoz�fus �s Bib� Istv�n k�nyvt�ros,a Nemzeti Parasztp�rt h�ve.Alulr�l pedig kibontakozott a dolgoz�k �nszervez�d�si akci�ja:sorra alakultak meg a gy�rak �let�t ir�ny�t� munk�stan�csok,amelyben a dolgoz�k saj�t kez�kbe vehett�k a hatalmat,�pp�gy,mint 1944-45 folyam�n,az �jj��p�t�si munk�latok alatt.A vid�k lak�i is d�nthettek arr�l,maradnak-e tsz-tagok vagy sem.Amennyiben a t�rt�nelmi esem�nyek m�sfajta fordulatot vetnek,hosszabb t�von is re�lis es�llyel l�phetett volna �t a XXI.sz�zadba a nevezhetj�k �gy:t�bbp�rti szocialista modell.Ezt az �ll�t�st azzal indokolhatjuk,hogy ez alatt a r�vidke id� alatt az igazi,val�di �rtelemben vett szocialista koncepci� alapjait rakt�k le,amely a t�rsadalom sz�les t�meg�t k�pviselte:a k�l�nb�z� baloldali ir�nyzatok hatalm�t �s politikai akaratk�pz�si lehet�s�g�t �pp�gy biztos�totta,mint az agr�r �s ipari jelleg� civil szf�ra,k�zelebbr�l a paraszts�g �s a dolgoz�k �nszervez�d�s�t.Lenin tan�t�sa voltak�ppen err�l sz�lt,nem pedig az egyp�rti diktat�r�r�l vagy a n�ppel szembeni brut�lis fell�p�sr�l.

    A nemzetk�zi esem�nyek azonban nem ezen ir�nyba vitt�k az esem�nyeket.A szovjet vezet�snek m�r ez is sok volt,h�t m�g a horthysta-sz�ls�jobboldali ir�nyzatok �s Mindszenty fell�p�se.Az 1956 november�ben korm�nyra ker�lt K�d�r J�nos-a Szovjetuni� elv�r�sainak megfelel�en azt az ir�nyzatot k�pviselte,amely reform�lta is a rendszert meg nem is.A munk�stan�csokat r�vid t�von �letben tartotta,felt�ve,hogy azok sem tanus�tanak renitens magatart�st.�m a hatvanas �vekt�l azokat is beolvasztotta a szakszervezetek �zemi bizotts�g�ba,arr�l nem is besz�lve,hogy a szakszervezetek sem auton�m int�zm�nyek,hanem az MSZMP �ltal szint�n fel�gyelt szervezetek voltak.Kisebb-nagyobb ifj�s�gi-szabadid�s szervezetek l�teztek a hatvanas-hetvenes �s nyolcvanas esztend�kben,�m azok sem mozd�thatt�k el semmilyen reform ir�ny�ba a p�rt�llamot.Ugyanez mondhat� el a Hazafias N�pfrontr�l is.A paraszts�gnak meg kellett maradnia a kollekt�v tulajdon keretei k�z�tt,de iparkodtak ezen oszt�lyt kedvezm�nyekkel marad�sra b�rni.Kiv�telt mindezen tendenci�k al�l tal�n csak a nemzetis�gi politika k�pez:t�bb �ltal�nos �s k�z�pfok� oktat�si int�zm�nyben folyt szerb,horv�t,szlov�n,n�met,rom�n stb.oktat�s,illetve a Magyar Telev�zi�ban nemzetis�gi m�sorokat is vet�tettek.Ugyanakkor,amikor Rom�ni�ban a magyar nemzetis�g�eket minden eszk�zzel korl�tozni iparkodtak szocialista rendszer c�msz� alatt.

    Egy a l�nyeg:a term�szetesen egyp�rti alapon m�k�d� K�d�r-rendszer f�lmegold�sokkal k�s�rletezett,�s nem demokratiz�lta,csup�n liberaliz�lta a p�rt�llamot.Ennek k�sz�nhet� az is,hogy az 1968-as gazdas�gi reformot k�vet�en �j vezet� vagyonosod� r�teg alakult ki jobb�ra tsz-vagy gy�ri vezet�kb�l.Miut�n a fenn�ll� �llapotokon nem lehetett baloldali ir�nyban sem v�ltoztatni,egy sor probl�ma kibesz�letlen maradt a t�rsadalom sz�m�ra.Sem 1956-r�l,sem a h�bor� el�tti dolgokr�l nem volt ildomos besz�lni.�rthet� ezek ut�n,hogy rendszerv�lt� kereszteslovagjaink sz�m�ra a f�lig-meddig reform�lt-tatarozott szt�linista p�rt�llam egyenl�v� v�lt a szocializmussal.�gy nevezik ma is sokan az 1949-89 k�z�tti id�szakot,hogy a l�tez� szocializmus,azt a hamis ill�zi�t keltve,hogy m�s megold�snak nincs is l�tjogosults�ga.�gy v�ltak az okt�beri esem�nyek m�sodvonalbeli,zavarosban hal�sz� figur�i,mint Mindszenty J�zsef hercegpr�m�s vagy n�h�ny sz�ls�jobboldali szerepl� 1956 h�s�v�.Nemzeti radik�lis pr�f�t�ink csak annyit hajland�ak l�tni szemellenz�s m�don,hogy a sz�banforg� csoportok szent h�bor�t folytattak,�s egyesek h�si hal�lt is haltak a gyakran lezsid�zott kommunista h�h�rok diktat�r�ja ellen.Figyelmen k�v�l hagyva azt,hogy az � diktat�r�juk:a n�ci n�p�rt�s,a h�bor�s m�sz�rl�s, a nyilasterror,az �ri vil�g vagy a napjainkban szentt� avatand� Minszenty b�boros apostoli kir�lys�ga nem kellett a n�pnek.K�sz�nt�k sz�pen,ebb�l nem k�rtek.A m�dia �ltal sikeresen manipul�lt,agymosott k�z�letben azonban pont az ilyen form�tum� t�rt�nelmi szerepl�kb�l lesznek szt�rok.

    Holott Nagy Imre �s a munk�stan�csok �zenete ma sem vesz�tett aktualit�s�b�l,s�t.Az igazi szocializmusnak �pp a mai viszonyok k�z�tt lenne l�tjogosults�ga,amikor az orsz�gban nincs igaz�n civil szf�ra,csak a k�t nagy p�rt acsarkod�sa befoly�solja haz�nk mindennapi �let�t.�rdekv�delmi szervek,civil mozgalmak vannak ugyan,�m ezek m�g igen gyeng�k,l�v�n,hogy a muntinacion�lis t�ke �s hazai kiszolg�l�ik �ltal uralt vil�gunkban a dolgoz� �r�lhet,ha munk�hoz jut,saj�t sors�n vajmi keveset tud v�ltoztatni.Aktu�lpolitikai k�rd�sekkel terhelt,l�tbizonytalan vil�gban �l�nk,ahol a mindennapi meg�lhet�s,a mag�n�let �s az �nmegval�s�t�s egyar�nt s�lyos probl�m�t jelent:a j�v� baloldali nemzed�k�nek ezt a k�rd�st kell meglovagolnia �s felv�llalnia.1956 mai �r�k�seinek ez a legfontosabb feladata.

B.De�k Andr�s