����LMUNK�SBAR�T MEGOLD�SOK

�

���

��� S�lyos v�ls�gban van a magyar t�rsadalom �s a k�z�let: a kisemberek vagy egyre ink�bb elfordulnak a politik�t�l, vagy pedig rosszabbik esetben vil�gmegv�lt� sz�ls�s�ges ideol�giai ir�nyzatok �ldozataiv� v�lnak.Ennek oka els�sorban a hazai munk�smozgalom bels� megosztotts�ga:rendszerv�lt� honaty�ink el�szeretettel haszn�lj�k fel v�laszt�sok alkalm�val (is)az egyszer� emberek K�d�r-rendszer ir�nti nosztalgi�j�t, megb�n�tva ezzel az igazi, rendszerkritikus �s nem csup�n egy adott korm�nyt b�r�l� baloldal cselekv�k�pess�g�t, szervezett �s fegyelmezett fell�p�s�t.

� Ennek gy�kerei tal�n eg�szen a Horn-korm�ny 1994-es hatalomraker�l�s�ig ny�lnak vissza, amikor is az els� MSZP-SZDSZ koal�ci�t t�mogat� v�laszt�k k�z�l sokan elhitt�k, hogy az �j szocialista p�rt vissza�ll�t valamit a szocializmus korszak�b�l.Tegy�k hozz�:demokrata f�rumos fanatikusok k�z�l is sokan a r�gi vil�g visszat�r�s�t�l rettegtek, mint bebizonyosodott, minden ok n�lk�l.A Fidesz 1998-as hatalomraker�l�s�t szint�n az el�z� rendszer ut�ni nosztalgia biztos�totta:a gy�l�lt tand�j elt�rl�s�nek �g�rete m�r �nmag�ban is az es�lyegyenl�s�g egyfajta ill�zi�j�t v�zolta fel a felt�rekv�, hely�ket keres�, �m szeg�nysorban �l� fiatalok sz�m�ra.Mindenesetre ezek alapj�n kialakult egy olyan verseng� p�rtrendszer Magyarorsz�gon, ahol az egym�st v�lt� kabinetek tudnak egym�sra mutogatni �s a v�laszt�k kegyei�rt egym�st t�llicit�lni, eszk�z�l felhaszn�lva a baloldali �rt�keket �s �ltal�ban a kisemberek �let�nek neh�zs�geit.Emellett sikerrel hitetik el a v�laszt�kkal, hogy az el�z� negyven �vet t�l kell l�pni valamilyen m�don:vagy modern, eur�pai viszonyokhoz igazodni tud� baloldalt k�v�nnak l�tes�teni-tegy�k hozz�, nem t�l sok sikerrel-vagy ugyanazon korszakot megjel�lni minden bajok legf�bb okoz�j�nak.Ebben a helyzetben csup�n hab a tort�n, hogy a magyarorsz�gi munk�smozgalom vezet�s�re hivatott Munk�sp�rtban is megjelent ugyanaz a t�r�svonal,mint amilyen napjainkban az MSZP �s a Fidesz k�z�tt h�z�dik.

�M�g a rendszerv�lt�s kapuj�ban 1989 okt�ber�ben az a Magyar Szocialista P�rt j�tt l�tre, amely f�b�l vaskarika m�dj�ra a rendszerv�lt�s viszonyi k�z�tt akart baloldaliaskodni:szoci�lisan �rz�keny, �m a piaci viszonyokat elfogad�, a prolet�rdiktat�r�t mint c�lkit�z�st elutas�t�, mag�t szoci�ldemokrat�nak defini�l� szervezetnek jel�lte meg mag�t a r�gi-�j p�rt.�rthet� m�don a k�s�bbiekben sikerrel vette �t az angol minisztereln�k modellj�t, a blairizmust, amely a dolgoz�knak csup�n nagy kegyesen igazs�gosabb szoci�lis eloszt�si politik�t, valamint �j munkalehet�s�geket �g�rt, �m ezek jogait �s t�rekv�seit nemcsakhogy nem t�mogatta(kiv�tel ez al�l r�szben Medgyessy P�ter, aki nemcsak radik�lisabb b�remel�st hajtott v�gre, hanem helyre is �ll�totta a h�romoldal� �rdekegyeztet�si sziszt�m�t), hanem a munkav�lal�k ellen ir�nyulva, a vadkapitalista multinacion�lis t�ke betelep�l�s�t is nagym�rt�kben szorgalmazta.Itt az �lbaloldalis�g annyit jelent, hogy a szak�rtelemre, a helyes gazdas�gpolitik�ra alapozva teremteni szoci�lis �llamot, ami azonban amiatt k�ptelens�g, mivel egyfel�l a sv�d j�l�ti modell is vissz�j�ra fordult �s a munkav�llal�k szoci�lis �s kollekt�v jogainak megny�rb�l�s�t eredm�nyezte(neoliber�lis ellent�mad�s), m�sr�szr�l pedig a t�bb mint 3 milli�s p�rn�ppel �rthet� m�don nem igaz�n lehet meg�rtetni, hogy v�rjnak m�g bizonytalan ideig t�relemmel, m�g helyre�ll a gazdas�gi egyens�ly a megszor�t� politik�nak k�sz�nhet�en.R�ad�sul az egyszer� ember szem�ben teljes joggal lehet parven� az olyan vezet�s, amelynek tagjai hatalmas vagyonok tulajdonosai.Nem besz�lve arr�l, hogy a nemzetk�zi c�gek mintegy n�gy�t�d�ben tilos �rdekk�pviseleti tev�kenys�get folytatni, ahol pedig ez nincs tiltva, ott is csup�n szerz�d�sek megk�t�s�re vagy kisebb b�rharcra korl�tozz�k a szakszervezetek vagy �zemi tan�csok, munk�stan�csok mozg�ster�t.

� �m a m�sik oldalon a legnagyobb ellenz�ki p�rt �ltal felk�n�lt alternat�va sem jelent megold�st.A Fidesz frontemberei szint�n �p�tettek �s �p�tnek ma is a K�d�r-rendszer ir�nti nosztalgi�ra,a k�l�nbs�g azonban az, hogy m�g a szocialist�k a szak�rtelmesdire iparkodnak hivatkozni, addig Orb�n frontemberei a n�pakaratra apell�lva politiz�lnak.A jobboldali populizmus cs�r�i m�r az ezredfordul� k�rny�k�n megjelentek.A h�n �h�tott hatalom �rdek�ben a polg�ri koal�ci� szinte a t�rsadalom valamennyi r�teg�t meg k�v�nta c�lozni, megteremtve ezzel egyfajta jobboldali n�pfrontpolitika alapjait.Az �lmunk�sbar�t pr�f�ta frontemberei m�r korm�nyzati idej�k v�ge fel� t�meggy�l�seket szerveztek, �gy szimboliz�lva a magyar nemzet �s a n�p neml�tez� egys�g�t.K�s�bb pedig p�rtokfeletti �l�rdekv�delmi maketteket �ll�tottak fel,mint amilyenek a polg�ri k�r�k, a faluparlament, a gazdak�r�k vagy a munk�stagozat,demonstr�lva ezzel, hogy �k �gymond felv�llalj�k a szeg�nyebb n�pr�tegek �rdekeit is.Ez a feh�r n�pfront �p�thetett �s �p�thet ma is a trad�cion�lis gondolkod�sm�dra, a szentistv�ni magyar �llameszm�re, a t�rt�nelmi egyh�zak szerep�re, a magyars�g trag�di�j�ra-amelyet el�szeretettel festenek fel fideszes pr�f�t�k minden ny�ron Tusn�df�rd�n-de �p�thet a 3. 60-as keny�r�rra,az elm�lt negyven �v ir�nti nosztalgi�ra, a fiatalok kil�t�stalan j�v�k�p�re,illetve a Gyurcs�ny-csomag megszor�t�sai kapcs�n a kisemberek, nagycsal�dosok kiszolg�ltatotts�g�ra is.Az antikommunista l�gk�rben sikerrel hitetik el sokakkal, hogy nemcsak a magyars�g, hanem a dolgoz� n�p, az egyh�zak, a hit �s a kisemberek egys�g�t is �k k�pviselik.Ez a k�l�n�s egys�g m�r a korm�nyzat utols� �veiben is kialakult �s egy torz antidemokratikus jobboldali t�megmozgalom kialakul�s�t eredm�nyezte.Ennek megnyilv�nul�sai a 2002. j�liusi h�dfoglal� sz�ls�jobboldali akci� sor�n megmutatkoztak:emiatt t�ves az a t�tel, amely a 2006 szeptemberi televizi�s sz�kh�z ostrom��rt, majd az azt k�vet� rendszeress� v�l� zavarg�sok�kirobban�s��rt kiz�r�lag a Gyurcs�ny-kabinet antiszoci�lis politik�j�t teszi felel�ss�.Az azonban t�ny,hogy a legnagyobb ellenz�ki p�rt �s t�megb�zisa r�szben a felsorolt k�r�lm�nyekre, r�szben a n�pakaratra hivatkozva�nyilv�n�t haza�rul�nak mindenkit, akik nem �rtenek egyet a Fidesz �lmunk�sbar�t demag�gi�j�val.�

� Ebben a helyzetben a munk�smozgalom felel�ss�ge is �ri�si.A k�t nagy p�rt hatalmi harcai nyom�n megoszt�dott maga a hagyom�nyos baloldal is:sz�mos kor�bbi aktivista vagy szakszervezet els�sorban a szocialist�k politik�j�t�l v�r megold�st az �ltala k�pviselt foglalkoz�si �gazat dolgoz�i sz�m�ra.Amire lehet alapozni, az a megl�v� b�rt�rgyal�si keretek, a megfelel� eloszt�si koncepci�, a h�romoldal� �rdekegyeztet�si f�rum, term�szetesen szigor�an a rendszerv�lt�s keretein bel�l.Ennek lehet az az el�nye, hogy egyes szekci�kban fellend�l�s, �letsz�nvonalbeli javul�s v�rhat�, �m ez m�sr�szt a�munk�sok szolidarit�s�t b�n�tja, megosztja a dolgoz�kat is �s tehetetlenn� teszi a munkav�lal�kat er�s szakszervezeti fell�p�s vagy a skandin�v vagy francia modellre eml�keztet� er�s fegyelmezett munk�shatalom hi�ny�ban.Vannak azonban olyanok, akik k�s�bb az �lmunk�sbar�t Fidesz holdudvar�ban k�t�ttek ki.Ennek egyik alapja, hogy a legnagyobb ellenz�ki p�rt korm�nyellenes poz�ci�ban t�madhatja a korm�nyt az �ltal�nos szeg�nys�g�rt, az antiszoci�lis politik��rt, a kir�v� j�vedelmi k�l�nbs�gek�rt, a k�rh�zak vagy iskol�k bez�r�sa ellen tiltakozva.Emellett pedig a n�pszavaz�s �t�k�rty�j�t is fel tudta haszn�lni a jelenlegi kabinet ellen�ben.Ezen �lmunk�sbar�t l�p�sek sokakat megt�vesztenek:n�h�nyan arra is hivatkoznak, hogy nem p�rtokat, hanem c�lkit�z�seket kell t�mogatni, holott ma civil szervezetek �s aktu�lpolitik�t�l mentes k�z�let hi�ny�ban c�lkit�z�sek mell� �llni egyenl� a�p�rtok mell� �ll�ssal.A v�r�s mozgalmak feladata ebben a helyzetben kett�s.R�szben tudatni kell �s felv�zolni megfelel� �rvekkel, hogy val�j�ban mindegyik p�rt t�k�s �rdekeket megtestes�t� szervezet, k�l�nf�le m�don �rtelmezett �lmunk�sbar�t retorik�val, amely retorik�t azonban csup�n hatalmi �rdekek�rt hangoztat.Nem szabad egyik korm�nynak sem bed�lni, az pedig egy munk�smozgalm�r sz�m�ra egy�rtelm�, hogy a korm�nykritika �nmag�ban nem egyenl� a rendszerkritik�val.M�sr�szt arra is kell t�rekedni, hogy ha nagy neh�zs�gek �r�n is, de l�trej�jj�n egy szakszervezetekb�l, civil �s t�rsadalmi szervezetekb�l �ll�, a kisemberek �rdekeit min�l hat�konyabban �rv�nyes�t�, aktu�lpolitikai s�rdob�l�sokt�l mentes dolgoz�i t�rsadalom, amely a mindenkori t�k�s korm�nyok hat�kony ellens�ly�t jelentheti.

B.De�k Andr�s.