Mindenekel�tt azt a k�rd�st kell feltenn�nk,sz�ks�ges volt-e vagy sem a mozgalom szempontj�b�l a szt�linizmussal val� szak�t�s? Ehhez mag�nak a szt�linizmusnak a logik�j�t kell elemezn�nk,annak m�k�d�si param�tereit kell ismern�nk. Mint tudjuk, a szt�linizmus nagyj�b�l olyan, mint az angol polg�ri forradalom idej�n Cromwell Oliver k�zt�rsas�gi diktat�r�ja, az 1789-es nagy francia forradalom idej�n a jakobinus diktat�ra vagy Bonaparte Nap�leon cs�sz�rs�ga-azaz r�szben arr�l sz�molhattunk be, hogy a felsz�molt r�gi hatalom hely�n �j n�pi �llam j�tt l�tre,azonban a r�gi�re eml�keztet� logika alapj�n m�k�d�tt. Az angol purit�n forradalm�rok �s a n�pharag v�gzett I.K�roly angol kir�ly diktat�r�j�val,ehelyett azonban l�trehozta Oliver Cromwell�t. A nagy francia forradalom pedig a kiv�gzett XVI.Lajos  kir�lys�ga helyett l�trehozta Nap�leon cs�sz�rs�g�t-de utalhatunk a r�gi id�kb�l is,amikor az �kori R�m�ban Julius Caeasar  a n�p �ltal felhatalmaz�s�ra hivatkozandi,szerezte meg az egyeduralmat. A forradalmak vagy a halad� radik�lis mozgalmak logik�ja ilyen -anno Kossuth sem v�letlen�l lett korm�nyz�eln�k,ahogy az sem, hogy a radik�lis forradalm�rok az � kez�be is dikt�tori hatalmat k�v�ntak adni.

 

  Konkr�tan a szt�linizmus szint�n a forradalomb�l �p�tkezett,abb�l n�tt ki,pontosabban abb�l a Lenin �ltal permanensnek nevezett forradalomb�l,amely sor�n a n�pharag el�sz�r a c�rt �s h�veit kergette el a hatalomb�l a liber�lis burzso�zia t�mogat�s�val is,majd a munk�shatalmat �p�tette ki a t�k�s t�rsadalmi rendet fenntartani �s a h�bor�t folytatni k�v�n�k hatalm�nak megd�nt�s�vel. �s mint m�sok is meg�rt�k,amennyiben Trockij �s nem Szt�lin szerzi meg a korl�tlan hatalmat,az eredm�ny ugyanaz maradt volna-az orsz�g �s maga a forradalom is ugyan�gy k�nyszerp�ly�n forgott,mint a t�bbi forradalomban �rintett �llam. Se az angolok,sem a franci�k nem l�ttak egyebet,mint �vsz�zadokon kereszt�li korl�tlan kir�lys�got,ahol az uralkod� szent �s s�rthetetlen volt. Emiatt m�s mint�juk nem is volt, mint a hatalomr�l letett szent �s s�rthetetlen helyett egy m�sik, �ltaluk b�lv�nyozand� figura-ezt Max Weber �n. karizmatikus hatalomnak nevezte.�s erre sz�ks�g is volt-mind Cromwell,mind Nap�leon nyom�n megteremt�dtek a felt�telei egy olyan civil t�rsadalomnak,amely az �j renden nevelkedett, ahhoz szokott hozz�,azt tartja term�szetesnek-ehhez azonban diktat�r�ra volt sz�ks�g. Ez k�l�n�sen �rv�nyes Szovjet-Oroszorsz�g eset�ben,ahol  a n�p �s az egyszer� muzsik 370 �ven kereszt�l-Rettegett Iv�n 1547-es c�rr� koron�z�s�t�l sz�m�tva-a f�lelmetes c�r atyusk�khoz volt hozz�szokva. Ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt elfogadhatatlan a nyugati ir�nyzat� sajt�k szemreh�ny�sa,amely hi�nyolja a demokratikus hatalomgyakorl�st Oroszorsz�gban,tudniillik sem az egyszer� emberek,sem a hatalom-csek�ly kiv�telt lesz�m�tva-nem tudta,nem is tudhatta, hogyan m�k�dik a parlamentarizmus �s az alkotm�nyoss�g.Maguk a c�rok is k�nosan �gyeltek arra, hogy az emberek m�g csak ne is halljanak ilyesmir�l. A c�ri prefasizmus pedig id�nk�nt demag�g m�don emlegette a nyugati t�rsadalmak dekadenci�j�t, az er�s,abszolutisztikus c�rizmus vir�gz�sa ellen�ben.

 

 

    Emellett a szt�linizmus kialakul�s�t egy m�sodik t�nyez�, a hatalomgyakorl�s logik�ja is seg�tette.Tudniiillik ahol a konfliktuskezel�s botoz�ssal �s kancsuk�z�ssal t�rt�nt,ott az eddig elnyomott n�p sz�m�ra sem adatott m�s minta-�s ebben �ll a jobboldal egy igen jelent�s szegmens�nek felel�ss�ge is. Nemcsak arra kell gondolnunk,hogy a c�r az utols� pillanatig nem k�v�nt csal�dja nyom�s�ra se �tt�rni az alkotm�nyos korm�nyz�sra,hanem arra is,hogy �ltal�ban a jobboldal se ott, se m�s helyen,de Magyarorsz�gon se k�rt bocs�natot a p�rn�p megvet�s��rt,len�z�s��rt. Amennyiben ak�r a h�bor�,ak�r a forradalmak el�tt a hatalom b�k�l�kenys�get mutat a forradalmak ir�ny�ba �s azok elker�l�s�re nem katonai-hatalmi,hanem demokratikus l�p�seket tesz,mind a magyar kir�lys�g,mind a c�rizmus tal�n ma is m�k�dne. Azonban nem ez t�rt�nt.

 

 

   Harmadr�szt az eml�tett Oroszorsz�gnak is hatalmas l�p�seket kellett tennie hatalmas elmeradotts�g�nak behoz�s�ra,amely mag�nak az �llamnak-�s nem is csak a n�pi hatalomnak a l�t�rdeke volt. Amennyiben ezt elmulasztj�k, az orsz�g r�vid id�n bel�l sz�thullott volna. Ahogy nem v�letlen�l haz�nkban R�kosi�k is hivatkoztak r�:a nyugati imperialista hatalmak meg k�v�nj�k t�madni a szocialista blokkot,ehhez pedig fokozott iparos�t�sra van sz�ks�g-ez pedig csak kem�ny diktat�rikus hatalommal val�s�that� meg. �s itt se csak a rendszerr�l,hanem mag�r�l az �llamr�l volt sz�.Haz�nk is nagybirtokok monop�lium�n �s hatalmas m�lyszeg�nys�gen alapul� agr�rt�rsadalom volt, a nagyfok� moderniz�l�shoz �s termel�shez iparos�t�sra �s szigor� politik�ra volt sz�ks�g-ezt a r�gi rendszer h�veinek visszat�r�s�vel is indokolt�k. �ket 1990 is igazolta, tudniillik a K�d�r �ltal 1956-.ban emlegetett f�ldesurak rendszere, a konzervat�v, p�rokat len�z� �ri vil�g v�ltozatlan vehemenci�val �s sz�ls�s�ggel t�rt vissza haz�nkban-tal�n csak egy �rnyalatnyit moderniz�l�dva. A moderniz�ci� a parlamentarizmus �s a v�lt�gazd�lkod�s elfogad�s�ban mer�lt ki,egyebek k�rd�s�ben a magyar jobboldal m�r akkor is az 1945 el�tti retrogr�d dzsentroid vonalat k�pviselte.

 

 

 

    Mindezek miatt is a szt�linizmus h�vei nem v�letlen�l kardoskodtak p�ld�ul haz�nkban 1971-ben is v�ltozatlanul a prolet�rdiktat�ra mellett. �k nyilv�n arra is hivatkoztak,hogy id� kell ahhoz,am�g az emberek �vsz�zados beidegz�d�se megv�ltozik-haz�nkban az ezer�ves szenistv�ni szentkoronatanos �llameszme �pp�gy szemben�llt a 45 �ves szocializmussal,mint anno a francia forradalom negyedsz�zada a Frank Birodalom �r�ks�g�vel,azaz a monarchi�val. Ennyi id�t ledolgozni nem eg�szen f�l�vsz�zad alatt szinte k�ptelens�g,�gy �rthet�,ha a Kom�csin-f�le vonal is szemben�llt azzal a k�d�ri politik�val,amely 1968-t�l a sz�vetkezetek �s v�llalatok �n�ll�s�g�t t�zte ki c�lul-�ll�t�lag m�r a hetvenes �vekben megmutatkozott az �j elit �s dolgoz�k k�z�tti j�vedelmi k�l�nbs�g-�s ahogy Th�rmer Gyula is lesz�gezte: addigra a p�rtvezet�s�g is elt�volodott az egyszer� mel�sokt�l.Igaz,hogy ut�lag nem �rdemes �t�letet alkotni t�rt�nelmi fordulatokr�l,azonban bebizonyosodott:amikor K�d�r�k 1968-ban a rendszer liberaliz�l�sa mellett �s nem a munk�shatalom ki�p�t�se mellett d�nt�ttek-amely a szt�linista ir�nyvonal elm�let�ben is benne volt-tudatlanul �s akaratlanul is voltak�ppen el�k�sz�tett�k a rendszerv�lt�st-ebben az �gynevezett reformer ir�nyzatok is seg�ts�g�kre voltak. Az �j nemzed�k k�pvisel�i nem eml�kezhettek a h�bor� borzalmaira �s a parasztot �s a mel�st elnyom� �ri vil�gra,�gy nem tudhatt�k,hogy a nyugatra tanulni kij�r�s sor�n olyan �llamrendszert ismertek meg,amely hal�losan vesz�lyezteti a munk�shatalmat-n�h�nyan azonban,akik sz�ls�s�ges nyugat-�s jenkiim�d�k lettek, tudatosan is v�ghezvitt�k a rendszerv�lt�st.

 

  Az 1989 december�ben �jj�szervez�d�tt p�rt ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt sz�letett meg. Mint�t v�ltozatlanul nem tudott ny�jtani,csak a szigor� p�rtfegyelmet �s azt,hogy a p�rt is olyan,mint az az �llam, ahol vannak a n�pt�l elt�volodott vezet�k-mint arra maga az eln�k is utalt. Nme is tehettek m�st,mert K�d�r rendszere hatalmat gyakorolni minden munk�shatalm�rs�g mellett se engedte a dolgoz�kat,csak annyit, hogy legyen nekik is mag�nszf�r�juk-v�kendh�z,kocsi,nyaral�,h�zt�ji stb. Ez azonban nem nevezhet� munk�shatalomnak. Ezzel szemben azonban m�g az �reg �let�ben emberei saj�t kiskir�lys�gukat l�tre tudt�k hozni-azaz a laz�t�s, a prolet�rdiktat�ra elv�vel sz�kt�s megtette hat�s�t. Amennyiben mindez nem t�rt�nik meg, �gynevezett szocialista civil szf�ra l�tre j�hetett volna r�szint a b�szke csepeli �s m�s helyi mel�sok,szakm�jukra b�szke dolgoz�k, n�pfrontos szabadid�s szervezetek vagy nemzetis�gi kult�regyletek r�v�n-azaz az emberek nem az uralommal �s a hatalommal, m�s elnyom�s�val,hanem �nmaguk �let�vel, az �nmegval�s�t�ssal tudtak foglalkozni. A Munk�sp�rt se tehetett m�st,csup�n hossz� ideig azt hangoztatta-ezzel is r�szben lesz�molt-hogy K�d�r idej�ben jobb volt a dolgoz�knak. A szocialista korszak gyakorlat�t megpr�b�lt�k �j k�r�lm�nyek k�z�tt alkalmazni,itt azonban a dolgok kimer�ltek.

 

 

  Miut�n pedig munk�salap� civil szf�ra �s k�zv�lem�ny nem alakulhatott ki, a k�tp�rtis�g pedig az ezredfordul� t�j�n az eg�sz t�rsadalmat lenyelte, a t�bb�-kev�sb� elhat�rolt szt�linizmust a p�rt nem tudta m�ssal, csup�n jobboldali populizmussal p�tolni-miut�n sokan csak azt l�tt�k,hogy szocialista sz�nezet� jelszavakkal n�pet tudnak mozg�s�tani. Ez azonban szint�n nem bizonyult helyesnek-ennek is lett az eredm�nye a 2005-�s p�rtszakad�s is-m�sfel�l a k�s�k�d�ri p�rtelitizmus �s a jobboldali populizmus k�l�n�s �tv�zete lett-�gy nem v�letlen, ha sok munk�smozgalm�r kijelentette:mindent el�lr�l kell kezdeni.Azt azonban sz�t kell v�lasztani,hol kell a r�gi hagyom�nyos munk�smozgalmi ir�nyvonalat �s hol a modern hangv�telt alkalmazni.